Világbajnokgyanús rádióamatőrök

– Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy egy ilyen rangos intézmény, mint a BME partnernek tekint bennünket, megbízik bennünk, a professzor személyesen járt itt, ő telepítette ezt a megfigyelő-programot, amelynek segítségével vesszük a jeleket, átalakítjuk, rögzítjük és továbbküldjük nekik. Ez azért fontos, mert például most, amikor a műhold viszonylag alacsonyan jön a keleti égbolton, Magyarországról egyszerűen „láthatatlan”, ottani vevőkkel nem lehet fogni a jelét – magyarázza Szabó Árpád, az állomás vezetője.

Időközben a műhold átszáll fölöttünk, a kissé „ballasztos” digitális adathalmazból – szűrés után – szép, jól kivehető kép lesz, amelyen, miután kirajzolódnak az országhatárok is, jól látszanak az időjárási frontok, a felhők helyzete, amelyet összevetve a következő műhold képével, egy adott régióra nagyon pontosan kiszámítható, mikor kezd esni az eső, mennyi idő alatt vonul tovább a csapadékzóna stb.

Öt centiméteres magyar kocka

Minthogy a feladatot hibátlanul elláttuk, nagy esélyünk van arra, hogy bevonjanak a SMOG-1 programba is – mondja Dénes Dezső rangidős rádióamatőr.

Ezzel a műholddal, amely becslések szerint 12-25 évig fog pályán keringeni, ki lehet mérni, hogy mennyire megnehezítik a földi szolgáltatásban használt elektromágneses hullámok a műholdak irányítását és ellenőrzését. „Ha képesek leszünk egy pontos elektroszmog-térképet elkészíteni, az nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy sokkal hatékonyabb sugárzórendszereket készítsünk, és a meglévőket optimalizálni tudjuk” – nyilatkozta ezzel kapcsolatban egy konferencián Gschwindt professzor.

A műhold Föld körüli keringési idejére vonatkoztatott bejövő és hasznosítható átlagteljesítmény 300 milliwatt lesz, ami azt jelenti, hogy a fedélzeti rendszerek összes fogyasztása nem haladhatja meg ezt a mennyiséget. Ez egy kikapcsolt állapotban lévő tévékészülék teljesítményének kevesebb mint tizedrészét jelenti.

Egy földrengéskor csak mi „maradunk”

Az egész munka didaktikai jellegére világít rá Csáky Ernő mérnök. Véleménye szerint ez egy szakma, amit itt, az iskolában meg lehet szerettetni a tanulókkal, hogy legyen, aki folytassa a munkát, hiszen látszik: a „régi” rádióamatőr csapat azért már nem fiatal, és tevékenységüknek igen fontos „földi” vonzatai is vannak.

– Ha lesz egy nagy földrengés, a mobilhálózat összedől. A Puskás Tivadar YO6KPT rádióamatőr klubjának szerződése van a katasztrófavédelmi felügyelettel, készülékeink saját áramforrással rendelkező adó-vevők, működőképesek maradnak, és bármilyen természeti katasztrófa esetén lehetővé teszik a kommunikációt. 1977-ben, a nagy földrengés idején is csak nekünk volt használható, működő csatornánk – emlékeztet a szakember.

A gyerekek bevonzásának a másik módja a rádiós tájfutás, köznyelven: „rókavadászat”, egy technikai eszközt is használó sportág. A versenyzőknek nyílt, fás, erdős terepen elrejtett rádióadó-készülékeket kell megkeresni vevőkészülékek segítségével, minél rövidebb idő alatt. A versenyzőket egymás után, egyenlő időközökkel indítják a starthelyről, és a rádió adókészülékek megtalálása után kell beérkezni a célba. Az győz, aki a legrövidebb idő alatt találja meg az adókészülékeket, ezért a keresés rendszerint futva történik.

Megélhetési forrás

Az elrejtett rádióadó-készülékeket „rókáknak”, „rókaadóknak” is nevezik. Régen ugyanis az adókészülékek mellett egy-egy ember is ült, akik „belebeszéltek” a készülékbe. Mint egy-egy „ravaszdi róka”, elbújtak a fák, bokrok közé, hogy minél nehezebben lehessen megtalálni őket. Innen származik a „róka” elnevezés.

A Gajdó Éva vezette csoport egyre jobb eredményeket ér el, jövőre országos verseny megszervezésére készülnek. Ez egy komplex feladat, térkép- és technikaismeretet, valamint jó fizikai kondíciót igényel, nem mindenki képes ezt így együtt produkálni – mondja.

Gellért Ferenc a jó képességűek közé tartozik. A Puskás Tivadar idén érettségizett tanulója, első és ez idáig egyetlen, hivatalos oklevéllel rendelkező rádióamatőr szerint ez „sokkal élvezetesebb” kihívás, mint a kocsmában, vagy a számítógép mellett üldögélni. El tudná képzelni, hogy ebből akár a megélhetését is megteremtse, hisz légiirányítónak készül. (Nem rossz döntés, ezek ugyanis nem a román kormány minimálbéréből élnek, hanem a légitársaságok fizetik őket, a világ minden pontján egyformán, nagyjából havi hatezer euróval – szerk.)

Világbajnoki teljesítmény

Gajdó Éva egyébként kisebb világcsúcsot hozott össze: mindössze egy év alatt megszerezte a ZERGE minősítést azáltal, hogy ezer SOTA-pontot gyűjtött. Pontot úgy lehet gyűjteni, ha emberi erővel, azaz gyalog vagy akár kerékpárral feljutsz egy olyan csúcsra, amely magassága több mint 100 méterrel kiemelkedik a környezetéből, és van olyan térkép, amelyiken név szerint szerepel. A csúcsot „aktiválni kell”, azaz általános hívóval (QSO-kóddal) kapcsolatot kell létesíteni legalább négy másik rádióamatőrrel a világ akármelyik tájáról. A pontozás a csúcsok tengerszint feletti magassága alapján történik, az időjárási körülmények függvényében bónuszpont is járhat.

– Számomra ez kihívás. A Transilvania Egyetem tanárától, dr. Kertész Csabától hallottam erről az egészről, gondoltam, kipróbálom. Mondtam, én annyit járok a hegyekbe, hogy ezt egy év alatt megcsinálom, de úgy vélte, az lehetetlen. Hát nem az – mondja az amúgy informatika szakos tanárnő.

Teljesítményéért a nemzetközi szövetségtől megkapta üvegbe vésett azonosítóját (YO6EVA), ami világcsúcsnak számító teljesítményének fényes elismerése.

Az elmúlt egy évben visszavett sebességéből, 2017. december 1-je és 2018. november 24- között „csak” 99 csúcson fordult meg, és 791 pontot gyűjtött, úgyhogy még idén „kétszeres zerge” lehet. Ezzel a teljesítményével, „fehérnép létére” vezeti az idei listát, ami nagy „mozgolódást” okozott a férfiak által uralt rádiós világban.

Romániában mintegy kétezer, vizsgával rendelkező rádióamatőrt tartanak számon, a világon mintegy hárommillió engedéllyel rendelkező amatőr dolgozik (több mint egyharmaduk Japánban), és évente 250 ezerrel nő a számuk.