Vargha Mihály: még sok a tennivaló a Székely Nemzeti Múzeum ügyében

A Székely Nemzeti Múzeum vezetője elmondta, rendkívül örül annak, hogy egy hozzáértő céggel sikerült szépen befejezni a műemléképület felújítását, és ez feledteti vele, tulajdonképpen a memóriája törli azokat a kudarcokat, amelyekkel ennek a munkálatnak a folyamán szembesültek, hiszen már a legelején úgy nézett ki, hogy senki nem jelentkezik kivitelezőnek, senkinek nem kell Székely Nemzeti Múzeum.

„Istennek hálát adok, hogy ez így sikerült. Mindenki mondja, szerencsés ember vagyok, hiszen sok szélhámos cég van a piacon, amelynek van valahol egy irodája, pályázik, aztán csak vesztegel egy helyben a beruházás"  - emlékeztetett. Azt sem tagadta, hogy a képtár miatt viszont nehéz a szíve, sokan rajta kérik számon a bezártságát. A Gyárfás Jenő Képtár sorsa azért bír kiemelt jelentőséggel a múzeumigazgató számára, mert korábban azt igazgatta 16 évig. Most azt is fájlalja, hogy a külső egység közgyűjteményeit nem láthatják az érdeklődők: azokat ugyan jó körülmények között raktározzák, riasztórendszer és kamerák felügyelete alatt, részben a volt tervezőintézet épületében, részben a Szemerja negyedi műtárgyvédelmi központban, de nem erre hivatottak.

Azt is el kell ismernie, mondta a Székelyhonnak a megkérdezett, hogy a SZNM fenntartójával, a megyei tanáccsal jó kapcsolatban van, ezért is gondolja úgy, a múzeum felújításának befejezte felett érzett örömöt és lendületet kellene oly módon csatornázni, hogy a képtár ügyét a holtpontról kimozdítsák. Amikor az a beruházás befejeződik és meglesz a múzeum melletti területre tervezett szuvenírbolt, kávézó, szálláshely is, csak akkor dőlhet majd hátra, fogalmazott Vargha Mihály.

Henning Lászlót, a megyei tanács alelnökét is megkerestük a Gyárfás Jenő Képtár ügyében, aki szintén rossz szájízzel gondol erre a történetre: mint mondja, óriási a bürokrácia, főleg a tűzvédelmi engedélyekre és a Megyei Művelődési Igazgatóság jóváhagyásaira kell minden beruházásnál rengeteget várniuk. Utóbbi esetében azért, mert minden megyei munkálatról a brassói regionális központban dönt a bizottság, amelyik csak egyszer  ülésezik havonta és sok módosítást kér.

Az időhúzás hatványozottan igaz a tűzoltóságra, amelyik sokszor arra hivatkozik a terv újabb és újabb átdolgozásainak kérésekor, hogy időközben „változott a törvénykezés”. A képtár terveit éppen háromszor „dobták vissza.” Az is tény, hogy egy uniós finanszírozási ciklus végén vagyunk, és a tervezőknek rengeteg a dolguk, nem csak a megyei tanács dokumentumain dolgoznak, állította Henning. E hónapban azonban végre megadta a tűzoltóság a tűzvédelmi engedélyt, ez az utolsó a közel 10 jóváhagyást igénylő dokumentációban, így - ha költségvetés is lesz jövő év elején - akkor meg lehet hirdetni a közbeszerzést a kivitelezésre, mert „a képtár ügyét a megyei tanács elsőrendű feladatai közé sorolja” , villantotta fel a fényt az alagút végén az alelnök.

Az alárendeltségében levő, a Székely Nemzeti Múzeumhoz tartozó részleg felújításáról 2012-ben döntött a megyei önkormányzat, elképzelésük szerint a képtárnak 2013-ban már megújulva kellett volna fogadnia a látogatókat. A művelődési minisztérium támogatásával megkezdődött munkálatot az első vállalkozó, az a szászmedgyesi cég, amelyik tulajdonképpen áron alul nyerte meg a kivitelezés jogát, hamarosan abba is hagyta. Többévi veszteglés következett, majd az önkormányzat három éve visszavette az épületet, melyet saját költségvetésből óhajt befejezni, most azonban éppen a kormány megszorító intézkedései tettek keresztbe ennek a szándékuknak.