Valami mást a földekre?

A klímaváltozás már nem kopogtat, hanem berúgta az ajtót – harsogják a lapok, mintha nem tapasztalnánk magunk is, hogy furcsák a telek és a nyarak a jó öreg Európában, sőt nálunk is, itt, Székelyföldön, Háromszéken is egyre inkább érezhető. De az élet megy tovább, és a címben idézett gondolat jegyében a vállalkozó szelleműek megpróbálják a maguk javára fordítani a dolgokat. Olyan új kultúrákkal kísérleteznek, amelyeknek eddig nem volt hagyománya e vidéken, mert a klíma nem kedvezett, de most már esélyesnek látszanak.

Könczei Csaba, a mezőgazdasági igazgatóság vezetője szerint nincsenek még nagy strukturális változások a megye mezőgazdaságában, a kísérletezők egyelőre kisebb parcellákon, mondhatni hobbiszinten foglalkoznak újabb kultúrákkal. A silókukoricát eddig is termesztették nálunk, de az utóbbi években a szemes kukorica is teret nyert, a kilencvenes évekhez képest dupla területen, 10 ezer hektáron. A repcének 10 éve még híre-nyoma sem volt, de jól megél nálunk is, már 3000 hektáron termesztik. Most biztos piaca van, a nagy felvásárlók a vetőmagot és a növényvédő szereket is biztosítják. A napraforgó a legutóbbi berobbanó, tavaly 380 hektáron elég jó hozammal termelték.
– A megye nem gyümölcstermő vidék, ami nálunk megterem, az alma, szilva, meggy, nem produkál olyan hozamokat és olyan minőséget, amilyet a piac kér, a helyi fajtákra szűk a kereslet – állítja a szakember, aki szerint viszont fekete ribizliből meg lehetne élni itt is, talán a szilvából is, viszont az a bökkenő, ha nincs hozzá meg a feldolgozó kapacitás, elvész a profit. – Maradjunk inkább meg a pityókánál, répánál, gabonáknál és takarmánynövényeknél – véli az igazgató.
Kistermelők bátor tervekkel
Bőven vannak olyanok, akik nem nagytermelőként képzelik el a jövőt, és mégis gyümölcsökkel foglalkoznának. Már a helyi kajszibarack is megjelent a piacon, a bogyós gyümölcsűek is többek fantáziáját megmozgatták, számos ültetvényről tudunk a környéken, ezek általában 50 árnál kisebbek, az annál nagyobbakat ugyanis be kell jelenteni a környéken.
Az uzoni Handra Emese málnaültetvénye most, a harmadik évben igazán ígéretesen termett, a 400 méternyi málnasor akkora hozamot produkált, hogy „szedd magad” alapon kellett értékesíteni az ismeretségi körben. A Kaluga fajta egyszer terem, a helyszínen biokörülmények között, nem kellett permetezni sem, az eső bizonyult a legnagyobb ellenségnek, hátráltatta a szedést, sok szem lepergett miatta – magyarázta a tulajdonos.
Fejér Szabolcs áfonyával kísérletezik, hatodik éves, közel 50 áras, 1200 tövet számláló ültetvénye idén fordul termőre. Mivel az áfonya savas talajt kíván, a málnási birtokon megkeresték neki azt a helyet, ahol a talajvizsgálat igazoltan neki való, amúgy a másfél évesen magasra megnövő cserje nem igényel sok kézimunkát, sorolja a gazda, miért is vágott bele az áfonyatermesztésbe. A betakarítás szakaszos, mivel az érés körülbelül egy hónapos időtartam alatt történik meg, hogy ebből lesz-e megélhetés, az idén elválik, mert a piackutatás éve is lesz – mondja a hidrogeológusként elhelyezkedni nem tudó, így új utakra kényszerülő vállalkozó.

A gyógynövénytermesztésben is látnak fantáziát
Furus Levente és felesége Kálnokon fogott neki a gyógynövénytermesztésnek, szintén azzal a hosszú távú céllal, hogy egyszer ez nyújtsa azt a megélhetést, amely mellett fel lehet adni a városi munkahelyet. A feleség tiszteletes asszony Kálnokon, mindkettejük számára érték a falusi életforma. Szeretik a gyógynövényeket, kezdetben pár tő levendula, körömvirág, citromfű, izsóp, oreganó, kakukkfű, bíbor kasvirág, zsálya, kamilla termesztésével tesztelték saját tudásukat és a földet egyaránt, illetve a növényeket is, melyik terem jól a kissé szeles vidéken. A környéken levő tiszta, vegyszermentes kaszálókról gyűjtött egyéb, a spontán flóra által kínált gyógynövényeket is gyűjtögetnek, idén pedig már be kell indulnia az önerőből épített kis feldolgozó- és csomagolóműhelynek is. Az összes engedély birtokában akarnak kezdeni, ezért – bár már most volna igény a termékekre – még nem adnak el.
– Jó volna, ha Hargita megyéhez hasonlóan a Kovászna megyei önkormányzat is támogatná vidékfejlesztési programja keretén belül a helyi kistermelőket – fogalmazta meg óhaját Furus Levente, hátha eljut az illetékesek füléhez.