Úzvölgyi katonatemető: az érintett országok véleményére vár a román védelmi minisztérium

A lap kérdésére a román védelmi tárca nem adott konkrét választ, hogy mikor és milyen szinten folytatódnak a román-magyar tárgyalások az úzvölgyi haditemető ügyében. A korábbi megegyezés szerint szeptemberben kellett volna sort keríteni az újabb tárgyalási fordulóra, Bukarest azonban halasztást kért.

A román védelmi tárca sajtóosztálya által megfogalmazott válasz szerint az úzvölgyi katonatemető többnemzetiségű sírkertnek tekinthető, így a nemzetközi szabályozások és a kormányközi megállapodások értelmében minden olyan ország képviselőinek véleményére szükség van a rendezés érdekében, amelynek hősi halottai a temetőben nyugszanak.

A tárca közölte: Románia eddig kilenc országgal – köztük az Úzvölgyében érintett Magyarországgal, Németországgal és Oroszországgal – kötött kétoldalú megállapodást a hadisírgondozásról, hozzátéve: a hazáért életüket adó hősök emlékének ápolása, sírjaik és a tiszteletükre állított emlékhelyek kialakítása, védelme és megtartása minden állam szent kötelessége. A tárca szerint ugyanakkor kötelezettségeket is rónak az adott országokra a nemzetközi jogi, valamint az idevágó kormányközi egyezségek.

„Az együttműködés és az egyeztetés minden olyan állam képviselőivel, amelynek hősi halottai vannak az úzvölgyi haditemetőben, része ezeknek a kötelezettségeknek, s egyben a tolerancia, a népek közötti megbékélést, egyetértést is segíti” – idézte a Krónika a minisztérium válaszát.

A tárca közös érdeknek tartotta, hogy az összes háborús hős emlékét méltó módon ápolják, nemzetiségre való tekintet nélkül, és minden érintett állam szervezhessen megemlékező rendezvényeket az úzvölgyi sírkertben.

Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter a múlt héten Aradon kijelentette: Budapest szeretné, ha az elmúlt időszakban komoly feszültséget okozó temetőügyben a magyar oldalról kezdeményezett szakmai tárgyalásokat Bukarest nem gátolná és késleltetné, és megfelelő partnert delegálna ezekhez. „Főleg azt várjuk el a román kormánytól, hogy akadályozza meg a további provokációkat” – utalt a román nacionalista szervezetek által október végére meghirdetett úzvölgyi megemlékezésre Szijjártó.

Október 25-re, a román hadsereg napjára ugyanis újabb megemlékezést hirdettek a temetőben azok a nacionalista szervezetek, amelyek az erőszakba torkollott június 6-i román megemlékezést is szervezték.

Amint az Ortodox Testvériség (Frăția Ortodoxa) nevű egyesület Facebook-oldalán közölte: azért hívja Úzvölgyébe szimpatizánsait, hogy „erősítsék meg a román jelenlétet egy olyan térségben, ahol a magyar szélsőségesek a románoknak még csak a belépést sem engedélyezik, annak ellenére, hogy ezt az országot Romániának hívják”.

A másik szervező egyesület, A Nép Útja (Calea Neamului) közösségi oldalán azt közölte, hogy a megemlékezést bejelentették a dărmănești-i polgármesteri hivatalnál, és a 17 órára meghirdetett rendezvényen 150 fáklyával fognak felvonulni a temetőben eltemetett román hősök emléke előtt tisztelegve.

A román védelmi minisztériumnak alárendelt Hősök Emléke Országos Hivatal (ONCE) június 12-én közzétett összegzésében tisztázta, hogy nem Úzvögyében temették el azokat a román katonákat, akiknek a sírját korábban ott feltételezték, és a Hargita és Bákó megye határán, vitatott területen fekvő temetőben a tárca szerint 11 román katona nyugszik.

A magyar Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka július végén a Tusványoson szervezett pódiumbeszélgetésen olyan dokumentumokat mutatott be, amelyek tanúsítják, hogy a románnak tekintett katonák sem valamennyien románok. Közülük öten a magyar hadseregben szolgáltak, egy korábbi kutatás pedig további egy katonáról megállapította, hogy az orosz hadseregben szolgált.

(MTI)