Úzvölgyi katonatemető: a védelmi tárca nem járult hozzá a sírkert átalakításához

A tárca a magyar szimbólumok és feliratok elleni jogi harcáról elhíresült Dan Tanasă blogger kérdésére fejtette ki álláspontját az úzvölgyi katonatemetővel kapcsolatban, amelyben áprilisban Dormánfalva polgármesteri hivatala román hősök parcelláját hozta létre.

A Dantanasa.ro blogon közölt minisztériumi álláspontban az áll, hogy az úzvölgyi katonatemetőt a román Hősök Emléke Társaság alakította ki 1926-1927-ben, amikor az osztrák-magyar hadsereg ott elhantolt mintegy 350 katonájának a sírja mellé mintegy 900 különböző nemzetiségű katona földi maradványait temette el. A tárca szerint a második világháború végéig a temetőbe több mint 1300 katona földi maradványai kerültek.

A védelmi tárca megemlíti, hogy 1984-85-ben és 1988-89-ben országosan leltározták a romániai hadisírokat és háborús emlékműveket. Az akkor készült nyilvántartásban "a Hargita megyei Csíkszentmárton községhez tartozó Úzvölgye településen" olyan temető szerepelt, amelyben román, magyar, német, orosz, olasz és szerb katonák nyugszanak. Ezzel a temető Hargita megyei elhelyezését és nemzetközi jellegét erősítették meg.

A tárca a hadisírokra és -emlékművekre vonatkozó nemzetközi egyezményekre, a jogállásukat szabályozó 2003/379-es román törvényre, és a törvény végrehajtását szabályozó 2004/635-ös kormányhatározatra hivatkozott. A román törvényből azt is idézte, hogy a közigazgatási egységek köz- vagy magánterületén fekvő román háborús emlékművek megóvása az érintett önkormányzatok feladata.

Román nacionalisták bejelentették, hogy Dormánfalva polgármesteri hivatala hétfőn láttamozta kilenc civil szervezet kérését, és június 6-án, a hősök napján délutáni megemlékezést tartanak a temetőben. A rendezvényen a Bákó megyei csendőrség és a dormánfalvi rendőrség biztosítja majd a közrendet. A megmozdulás szervezői korábban azt javasolták, hogy a hősök napján katonai tiszteletadás mellett avassák fel a román emlékművet és parcellát.

Ugyanarra a napra a székelyföldi civilekből és önkormányzatokból létrejött úzvölgyi kezdeményező bizottság közmunkára hívta szimpatizánsait a temetőbe, Kovászna megye önkormányzata pedig bejelentette, hogy kihelyezett rendkívüli tanácsülést tart Úzvölgyében.

A temetőt a múlt héten Csíkszentmárton község lezárta, de a lezárásról szóló önkormányzati határozatot Hargita megye prefektusa megtámadta a közigazgatási bíróságon, és ezzel felfüggesztette a hatályát. Ezután Csíkszentmárton úgy döntött, hogy a sírkert csak vasárnap látogatható, akkor is előzetes bejelentkezés alapján.

A román védelmi tárca már a negyedik román állami intézmény, amelyik állásfoglalásában arra világít rá, hogy Dormánfalva önkormányzata nem járt el törvényesen, amikor román parcellát alakított ki az úzvölgyi katonatemetőben. Korábban a Kulturális Minisztérium és az Állami Építkezési Felügyelőség is azt közölte, hogy az önkormányzat törvénytelenül állított ki magának építési engedélyt a parcella létrehozására, és a közbeszerzési hatóság is megállapította a törvénytelenséget. A kulturális tárca ugyanakkor azt is közölte, hogy a temető magyar állami támogatással történt felújításához sem járult hozzá, és - Dan Tanasa értelmezése szerint - a román védelmi tárca is ezt mondja.

Az Agerpres hírügynökség az ONCE-tól kapott információkra hivatkozva korábban azt közölte: az úzvölgyi temetőben 149 ismert és nyolc ismeretlen román katona van eltemetve, akik mellett 1155, idegen hadsereghez tartozó katona nyugszik. Utóbbiak közül 794 magyar, 108 német, négy orosz, három szerb, két osztrák, két olasz és 242 azonosítatlan. Nyilvánosságra kerültek ugyanakkor a temető 1926-1927-es átalakításának a rajzai és feljegyzései is. Ezek szerint a temetőben 1197 katonát temettek el, és köztük 794 magyart, 242 ismeretlent, 121 németet, 22 oroszt, 11 románt, 3 szerbet, 2 olaszt és 2 osztrákot. A temető kézzel rajzolt térképén a román társaság 1927-ben hat magyar, egy osztrák és egy német parcellát tüntetett fel.

(MTI)