Úzvölgye: több százan emlékeztek meg a sírkertben a román hősökről

Az eseményekről a Székelyhon.ro és a G4media.ro portál közölt beszámolót, és a szervező egyesület elnöke is filmet tett közzé a közösségi oldalán.

A hősök napján tartott megemlékezésen - amint ez immár hagyományossá vált - idén is felolvasták annak a 149 román katonának a nevét, akik - a megmozdulás szervezői szerint - az úzvölgyi katonatemetőben vannak eltemetve, a jelenlévők tömege minden névre jelennel válaszolt.

Ezt követően került sor az ortodox egyházi szertartásra, koszorúzásra és az ünnepi szónoklatokra. A G4media.ro portál arra hívta fel a figyelmet, hogy a tömegben a román zászlók mellett a szélsőségesen nacionalista Új Jobboldal (Noua Dreaptă) párt zászlói is ott lengtek, az egyházi szertartást pedig a két világháború közötti legionárius (román fasiszta) mozgalommal nyíltan szimpatizáló Amfilohie Brânză szerzetes celebrálta.

Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja egyesület elnöke beszédében a temető történetének a főbb mozzanatait idézte. Szerinte a "nemzetközi temetőt" a román hadisírgondozó hozta létre 1926-27-ben, amikor ide gyűjtötte össze a környéken elesett, mindenféle nemzetiségű katonák földi maradványait. Úgy vélte: 1994-ben történt változás a temetőben, amikor takarítás címszó alatt a csíkszentmártoni önkormányzat összegyűjtötte és elégette a temetőben nyugvó román katonák keresztjeit, majd mindenféle engedély nélkül 600, magyar jelképekkel ellátott keresztet állított.

A szónok szerint Dămănesti polgármestere, a csütörtök esti rendezvényen is jelen levő Constantin Toma a temető nemzetközi jellegét állította vissza 2019-ben, amikor az itt nyugvó román katonák emlékére ötven betonkeresztet, az itt eltemetett valamennyi katona emlékére pedig egy emlékművet állíttatott.

Tîrnoveanu kijelentette: azért nem más katonatemetőben tartanak megemlékezést a hősök napja alkalmából, mert "semmilyen más temetőben nem fenyegetik a buldózerek a románok keresztjeit". Hozzátette: ugyanezért mennek Hargita és Kovászna megyébe megünnepelni Trianont, és más román nemzeti ünnepeket, mert ezekben a megyékben a román nemzeti identitást támadják a magyar politikai struktúrák.

Szerinte nem a magyarokkal, hanem a magyar politikusokkal van baj, akik azért mutogatnak szélsőségességet kiáltva az általa vezetett szervezetre, hogy "leplezzék az autonomista törekvéseiket, az úgynevezett Székelyföld Romániától való elszakítását". Kijelentette: az általa szervezett úzvölgyi, székelyföldi rendezvényeken soha nem történtek szélsőséges megnyilvánulások, soha nem volt semmiféle erőszak.

"Menjen be mindenki fejébe, hogy ezen túl is nagy számban jelen leszünk Kovászna, Hargita, megyében, és itt Úzvölgyében is, mert ez a mi országunk, és mi nem vagyunk albérlők az országunkban" - jelentette ki a szónok.

(MTI, fotó: Székelyhon/Pinti Attila)