Újra terítéken a Mikó-ügy

Szilárd bizonyítékokat hozott fel az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) a sepsiszentgyörgyi Református Székely Mikó Kollégium restitúciós perében. Várhatóan csütörtökön hoz jogerős ítéletet a román legfelsőbb bíróság.

Az egyház által felsorakoztatott érveket és bizonyítékokat Veress Emőd, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem jogász tanára, az egyház ügyvédje mutatta be tegnapi kolozsvári sajtótájékoztatóján. A bemutatott dokumentumok feltehetően az utóbbi években elutasított szinte valamennyi romániai restitúciós kérelem perében felhasználhatók lesznek.
Veress Emőd elmondta: a Székely Mikó Kollégium restitúciós ügyében a problémát az jelenti, hogy mint megannyi más egyházi ingatlan esetében, a 19-20. század fordulóján végzett első telekkönyvezés során tulajdonosként nem az egyházat jegyezték be, hanem az a bejegyzés került, hogy „Ev. Ref. Székely Mikó Kollégium” (Evangéliumi Református). A jogász szerint a kor telekkönyvezési gyakorlatának felelt meg, hogy nem a tulajdonost, hanem a célt, az ingatlan rendeltetését rögzítették a telekkönyvben. Veress Emőd több példát hozott fel arra, hogy ebben a korban, ugyanebben a telekkönyvi rovatban más egyházi tulajdonokat „harangozói állás”, „tanítói vagy kántori hivatal, vagy „papilak” bejegyzéssel telekkönyveztek.
Veress Emőd hozzátette: az ingatlanok eladásakor később problémát jelenthetett, hogy kinek jár a vételár, ezért a magyar igazságügyi minisztérium 1911-ben rendeletben mondta ki, hogy ezek a telekkönyvi bejegyzések nem elég pontosak, ezért ki lehet igazítani, és az egyház tulajdonaként lehet telekkönyvezni az így bejegyzett ingatlanokat. A református egyház azonban nem kérte az 1902-es telekkönyvi bejegyzés módosítását.
Egyébként a Trianon utáni román állam is számtalan dokumentumban elismerte, hogy a sepsiszentgyörgyi tanintézet ingatlanai az egyház tulajdonát képezik. Az ingatlan 1948-as államosítása előtt a Román Nemzeti Bank vizsgálta meg az ingatlanok jogi helyzetét, akkor is a református egyház került tulajdonosként az iratokba. Az államosító iratban is az szerepelt, hogy a református egyháztól veszik el az ingatlanokat.
Veress Emőd elmondta, a restitúciós perben alapfokon eljáró Brassói Táblabíróság két érvet emelt ki a romániai korrupcióellenes ügyészség (DNA) vádiratából, amely alapján elítélték az iskola korábbi visszaszolgáltatását elrendelő bizottsági tagokat, és ezek alapján hozta meg az ítéletét. Ezek szerint az iskolát a református egyház 1870-ben átadta a városnak, mert nem volt pénze fenntartani, másrészt viszont a tanintézet állami segélyt kapott, ezért állami intézménnyé vált. „Ha állami iskola lett volna, miért kellett volna államosítani?” – tette fel a kérdést a jogász.
A sajtótájékoztatón jelen levő Kató Béla püspök elmondta: a csütörtökre várt ítélet rossz előjele, hogy egy jogerős ítélet értelmében pár nappal ezelőtt el kellett távolítani a sepsiszentgyörgyi iskolaépületről azt a bronzplakettet, amely az iskola történelmi nevét jelezte. <<