Újra Baróton a masztodonlelet

Ezen a héten a Tortoma Önképző Kör helyett, mondhatni, rendhagyó kiállításmegnyitót tartottak Erdővidék Múzeumában. Két év barcarozsnyói tartózkodás után hazakerültek Barótra a 2008-ban, a felsőrákosi külszíni szénfejtésben talált, négymillió évesre becsült masztodon csontjai, melyeket ezúttal csaknem hiánytalanul, igen látványos módon tettek közszemlére.

A csontok mellett – kinagyított festményen – ugyanis azt is látni, milyen környezetben élt egykor ez az ormányos, így a kiállításon szemlélődő most könnyűszerrel tehet képzeletbeli utazást a régmúlt geológiai idők lenyűgöző világába. A különleges alkalom arra is jó volt, hogy a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója, valamint az ennek fiókjaként működő Erdővidék Múzeuma vezetője és Barót polgármestere közösen elbeszélgessenek arról, miként lehetne bővíteni az erdővidéki intézményt, hogyan lehetne itt egy teljesebb őslénytani kiállításnak helyet adni, hozzájárulva ezzel a térség turisztikai vonzerejének növeléséhez, a város fejlődéséhez.
A kiállítást Demeter László, Erdővidék Múzeumának igazgatója nyitotta meg, felelevenítve a tíz éve történteket, azt, hogy milyen körülmények között került felszínre 2008 nyarán a négymillió éve élt masztodon, továbbá, hogy ezután, már az első hetekben, hogyan terjedt futótűzként a hír a szenzációszámba menő leletről, annak rendkívüli tudományos értékéről, fontosságáról.
A kiállításmegnyitón jelen levő Lázár-Kiss Barna polgármester beszédében a múzeum bővítésének szükségességét emelte ki, és úgy értékelte, hogy a masztodonlelet, a szintén egyedi ólomkatona-kiállítással együtt a város látványosságai közé tartozik, és mindkettő igazi élményt jelent felnőtt és gyermek látogatóknak egyaránt.
Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója úgy vélte, Baróton voltak és vannak lelkes emberek, akiknek fontos a helyi identitás, akiknek fontos a múzeum léte, hiszen az nemcsak a művelődési élet kedvelőinek menedékhelye, de egyben a település jelképe is, az a hely, amelyet az idegenek mindig elsőnek keresnek fel egy településen. Arra intette a barótiakat, erdővidékieket, hogy templom és iskola mellett ne hagyják a múzeumot sem, hogy fogjanak össze azok, akik álmodni mernek, és azok a döntéshozó politikusok, akiknek a fejlesztés eszköze a kezükben van, és akkor talán néhány év múlva megtörténhet az előrelépés, és Barótra sokan majd az új őslénytani múzeumot jönnek meglátogatni.
Ezután vetített képeken Katona Lajos Tamás geológus, a Magyar Természettudományi, valamint a Bakonyi Természettudományi Múzeum munkatársa ismertette részletekbe menően a masztodon csontjainak tíz éven át tartó konzerválási munkálatait, miközben a közönség arról is ismereteket szerezhetett, milyen állat is volt tulajdonképpen a masztodon.