Trianon-megemlékezés

A rendezvény koszorúzással folytatódott, amelyben a Havadtői Sándor Cserkészcsapat tagjai is segítettek. A kegyelet koszorúit a történelmi egyházak képviselői, a Vitézi Rend orbaiszéki tagjai, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület vezetősége, valamint a helyi magyar pártok képviselői (RMDSZ, EMSZ) helyezték el. A megemlékezés nemzeti himnuszaink eléneklésével zárult. (bartok) 

Erdővidéken

Pénteken több erdővidéki településen is megemlékeztek a trianoni békediktátum 101. évfordulójáról. Bölönben az unitárius templom előtt 2010-ben felavatott, Szent István mellszobrát is magában foglaló Nemzeti Összetartozás Emlékművénél gyűltek össze, ahol Kozma Albert tiszteletes úr mondott beszédet. „Jött az az átkos első világháború, melynek végén a nagyhatalmak végre leszámolhattak ezzel a kicsi országgal.1920. június 4-én törvényt ültek a magyar fölött, a legszégyenteljesebb, népellenesebb cselekedetet hajtották végre” – fogalmazott a tiszteletes, beszédét mégis optimista hangnemben zárva:

„Áldott legyen a lelkünkben ma is egységes Magyarország, és áldott legyen minden magyar a világ bármely részén is éljen!” A megemlékezések sorából idén sem maradhatott ki Bibarcfalva, ahol a református templom előtti emlékmű adott helyet a rendezvénynek. Kós Károly írásaiból felolvasva Fancsal Zsolt református lelkipásztor mondott beszédet, vitéz Szabó Lajos szavalt, majd koszorúzás következett. (böjte)

Miért nem szólnak a harangok?

Kézdivásárhelyen a világháborús emlékműnél tartott megemlékezésen helyi és környékbeli civilek mellett a Történelmi Vitézi Rend, a Kézdivásárhelyi Nők Egyesülete, a Maassluis Nyugdíjasklub, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kézdiszéki Szervezete és a Magyar Polgári Párt is képviselve volt. Miután Fekete Miklós, a Kézdiszéki Székely Tanács elnöke vezetésével a résztvevők elénekelték a Szózatot, Kónya Zita, a Kézdivásárhelyi Székely Tanács elnöke rosszallását fejezte ki, amiért a céhes városban 17.32-kor nem szólaltak meg a harangok. „Azt vártam, hogy zúgjanak történelmi egyházaink harangjai. Azt sem tudtam, hogy ennyi sok püspökünk van meg főpásztorunk, akik, elnézést, hogy ezt itt szóba hozom, de vérrel-vassal be akarnak oltatni bennünket. Nem vagyok én oltásellenes, de most miért nem szólnak a harangok?” tette fel a kérdést, mielőtt előadta Juhász Gyula Trianon című versét.

Biró Levente, a Kézdiszéki Székely Tanács alelnöke a trianoni diktátum aktualitásáról szólt. „Mit jelent számunkra Trianon? Kratochwill Károly eltávolított szobrának magányos talapzatát, a betelepítéseket, az etnikai arányok mesterséges megváltoztatását, nagyvárosaink elrománosítását, elvett egyetemeinket, a Batthyáneumot, a kolozsvári Nemzeti Színház épületét, meghurcolt településvezetőinket, lemázolt helységnév-tábláinkat, középületeink magyar feliratainak eltávolítását, ártatlanul elítélt politikai foglyainkat és katonai temetőnk meggyalázását”, érvelt.

A himnuszaink eléneklésével és az emlékezés mécseseinek elhelyezésével véget ért esemény után Szabó Ottó az ozsdolai megemlékezés kapcsán lapunknak így nyilatkozott: „Sárfalváról ketten és Ozsdoláról ugyanannyian vettünk részt a délelőtti megemlékezésen. A Székely Tanács nevében vittem koszorút, két helyi asszony meg virágot, ennyi volt »a nagy összefogás«”. (daczó)