Törvénytelen kormányalakítási tárgyalások?!

Karikatúra a jurnalul.ro hírportálon. Klaus Iohannis készül belépni egy illemhely ajtaján, keze a kilincsen, amikor megszólal a közelben álló takarítónő: "Sajnálom, nincs már vécépapírunk ..." Az államfő így válaszol: "Semmi baj, nálam van az alkotmány!"

Székely Hírmondó

2020. december 17., 00:242020. december 17., 00:24

A gúnyrajz üzenete nyilvánvalóan az, hogy Iohannis elnöknek többször is voltak már az alkotmányos előírásokkal, alkotmánybírósági ítéletekkel szembemenő megnyilvánulásai, döntései. A hírportál szerkesztői az említett karikatúrát olyan elemzőhöz mellékelték, amely azt taglalja, hogy a december 6-i általános választásokat követő kormányalakítási tárgyalások törvénytelenek, érvényességük nulla, s nem csak azért, mert ez ideig nincs konkrét eredmény. A cikkíró rámutat, a 2016-2020-as parlamenti ciklus végének pontos dátuma 2020. december 21., ezen a napon hivatalosan is lejár a "régi" honatyák mandátuma, és megkezdődik az "újaké". Minden parlamenti választást kormányalakítási tárgyalások követnek, az államfő megbízza kormányalakítással a miniszterelnök-jelöltet, aki bemutatja a kabinetet, amelynek személyi összetételéről a Román Parlament két háza együttes ülésen szavaz. Igen ám, de a jelenlegi kormányalakítási tárgyalásokat a Ludovic Orban miniszterelnök lemondása indokolja elsősorban, nem pedig a december 6-i választás. Az elemző szerint egyértelmű, hogy ebben a különleges helyzetben a kormányalakítási tárgyalásokon a 2016-2020-as ciklus parlamenti pártjainak kellett volna részt venniük, nem pedig azoknak, amelyek a 2020. december 6-i választások révén jutottak be.

A fenti szempontok alapján nem volt, nincs törvényes alapja annak, hogy a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) és az Szabadság, Egység, Szolidaritás Pártja (PLUS) részt vegyen a kormányalakítási tárgyalásokon. Ott kellene, ott kellett volna lenniük viszont a Liberális-Demokrata Szövetség (ALDE), a Pró Románia (PR), a Népi Mozgalom Párt (PMP) és a Szociálliberális Humanista Erő Pártja (PPUSL) vezetőinek, küldöttségeinek, mint a 2016-2020-as ciklus parlamenti pártjainak, amelyek még néhány napig törvényesen birtokolják a képviselői és szenátori mandátumokat. A felsoroltakon kívül mindkét parlamenti ciklusban jelen van az RMDSZ, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), amely idén már a PLUS-szal indult közös listákon, valamint a nem magyar nemzeti kisebbségek alsóházi frakciója.

Az alkotmánysértés alapos gyanúja alatt álló helyzet eredője elsősorban a Ludovic Orban 2020. december 7-i lemondása. Ez esetben ugyanis az új kormány megszavazása a "régi" parlament hatásköre. A fura helyzetet feloldja az "új" parlament eskütétele, mandátumának igazolása, és Romániáról lévén szó, az eljárási bakinak aligha lesz következménye.

(bl)