Törvénykezés a különórákról

Nem etikus, ha ugyanaz a tanár tartja az after school felkészítőt, aki az iskolában is tanítja a diákot, ezért törvénnyel szabályozná ezt a tanügyminiszter. Ecaterina Andronescu nemrég jelentette be, hogy felülvizsgálják a különórák működését az országban. Ezekre azért van szükség, mert szerinte a gyerekek képességbeli különbségei már második osztálytól jelentkeznek, és a hátrányt 13-14 éves kor után gyakorlatilag már nem lehet ledolgozni.

Háromszéken sem ismeretlen a különóra, főleg románból, matematikából és angolból járnak magántanárhoz a diákok. A legtöbb diák nem azért vesz különórát, mert bukásra áll, hanem mert az iskolában nem jut elég idő felkészülni egy-egy vizsgára.

Egy neve elhallgatását kérő szülő lapunknak elmondta: az ő lánya román- és matekórákra jár, mivel mindkét tantárgy nehéz, és nem érti, amit és ahogyan az iskolában leadják. „Nem találtam más módot, hogy miként tudnék segíteni a gyerekemen. Nagyon le vannak terhelve, az osztályozást 2-től kezdik, így sokszor nagyon nehéz elérni még az átmenő jegyet is. A legtöbb tanár sajnos csak leadja a leckét, de nem tanít. A gyerekem már-már depressziós, ha azokra az órákra kell mennie, amelyekből gyengébb. És néha hiába a magánóra, úgyis alig éri el az átmenőt” – sorolta a felháborodott édesanya. Azt is hozzátette, egy román óra 35 lejbe kerül, míg másfél óra matematika 45 lejbe; mindez hetente kétszer.

Tankó Olívia 16 éves, tizedikes tanuló, de már magánórára jár, pedig messze még az érettségi. Mint mondta, angolnyelv-vizsgát szeretne letenni, ami az iskolában tanultakkal lehetetlen, ezért hetente kétszer jár egy klubba, ahol tematikus órákat tartanak, de vizsgára is felkészítik. Emellett nyelv és irodalom órát is vesz románból és magyarból, nemcsak az érettségi, hanem egy majdani sikeres egyetemi felvételi érdekében is. Meglátása szerint, aki komolyan veszi az iskolát és tanul, annak nem feltétlenül szükséges a pluszóra, de tény, hogy egy-egy lecke leadásához kevés az 50 perc. Hozzátette: túl sok felesleges a tantárgy, ezek helyett a fontosabbakra kellene összpontosítani, illetve a különböző készségeket, képességeket erősíteni a tanulókban.

Kiss Imre, a Kovászna Megyei Tanfelügyelőség vezetője úgy véli, felkészítőkre inkább a különféle vizsgák előtt álló diákok járnak. Az országos kisérettségi felmérőn elért 68,02 százalékos eredménnyel megyénk a középmezőnyben van, az érettségi 64,20 százalékos arányával azonban már egyáltalán nem lehetünk büszkék. Jó eredményt elérni csak akkor lehet, ha következetesen készülnek a diákok és tanárok közösen, és elsődleges célként tűzik ki maguk elé ezt a mérföldkövet – mondta a főtanfelügyelő.