Történelmi lélekhányados

Az 1987. esztendő nem hozott sok újat a romániai magyarság sorsában, sem a bánás- és bántásmódot illetően, sem az életszínvonalban. Többek között abban is hasonló volt az előző évekhez, hogy ezrével menekültek ki Romániából a magyarok. Az 1986-os évben román nyilvántartás szerint 1184 magyar ember ment át Magyarországra, magyar nyilvántartás szerint 19.445. A különbség a vízum nélküli átszökésekből adódik.

Nem különleges év az 1987-es, viszont szemléltető áttekinteni a három évtizeddel ezelőtti romániai történések nagyját – 30 év után. Harminc éve, hogy megalakult Sepsiszentgyörgyön a helyi színház román tagozata. Ezzel jogilag megszűnik a magyar színház, csak tagozatként működik tovább. A központi meggondolás, valamint az anyagi fenntartás kérdése elképzelhető.

A román papírharang már január elsején vészt jelzett azzal, hogy a bukaresti magyar iskola, a matematika-fizika líceum élére román igazgatónőt tettek. Ő egy szót sem tudott magyarul. Februárban a minisztérium bejelenti, hogy az intézet többé nem számít magyar iskolának. Júniusban az új igazgatónő már megtiltja a magyar nyelvű ballagást, a búcsúzást az évzárón.

1987. január 20. Hargita megye élére Aurel Costeát nevezik ki Szász József helyére.

Február 14. Bukarestben házkutatást tartanak Molnár Gusztávnál, a Kriterion Könyvkiadó szerkesztőjénél, számos kéziratát elkobozzák. Nem sokkal azután állásából is elbocsátják, 1988-ban családostól áttelepedik Magyarországra. Házszomszédok voltunk több évig.

Február 26-27. Összehívta a párt a magyar és német nemzetiségű dolgozók tanácsát (az értekezési nyelv a román volt), a felszólalásra kijelölt személyek pártutasítás szerint elítélték Magyarországot, a Magyar Tudományos Akadémiát az Erdély története c. kétkötetes mű kiadásáért. Ceaușescu a művet horthysta, fasiszta, soviniszta, nacionalista könyvnek kiáltja ki, mely sérti a román népet. Érdekesség a megalázásban: a megparancsolt felszólalók előző este kapják kézhez a felszólalásukat, szállásukat többé el nem hagyhatják. Demény Lajos történész és Dancsuly András egyetemi professzor megtagadják a felszólalást. Bálint Ferenc, a Magyar Nemzetiségi Dolgozók Tanácsának tagja előző éjjel „valahogy kizuhan” szobája ablakán, és meghal.

Június 4-5. Az Emil Bobu, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára és Ioan Stoian szintén KB-titkár vezette román bizottság magyar pártvezetőkkel tanácskozik Budapesten, Szűrös Mátyással és Horváth Istvánnal. A románok tiltakoznak az akadémiai kiadású magyar történelemkönyv ellen. Kifogásolják, hogy azt éppen egy miniszter, Köpeczi Béla szerkesztette, aki ráadásul történész is.

Június 5. Kányádi Sándor kilép a Román Írószövetségből. Júliusban szintén pártparancsra megszüntetik a bukaresti tankönyvkiadó kolozsvári magyar szerkesztőségét.

Szeptember 23. Az esztelneki ferences kolostorban meghal P. Szentmártoni Odorik filozófiatanár, volt kolozsvári egyházfőnök, akit 1957-ben, a magyar forradalom hullámverésében 12 év börtönre ítéltek. 1969-től 1981-ig Málnásfürdőn plébános.

Október 6-án a magyar külképviseleti küldöttek megkoszorúzzák az aradi vértanúk emlékoszlopát, az aradi román lakosság tiltakozása ellenére. A Szabadság-szobrot – magyar képzőművészek szavazása alapján – Zala György készítette el, 1890-ben adták át ünnepélyesen. A román hatalom idején a szoborcsoportot eltüntették, 2004-ben állították vissza ismét. Története sajátos, egy-egy darabjának lelopása, a szobor piros, sárga és kék színekre, feketére mocskolása ma is tart.

November 15. Néptanácsi választások Brassóban. Igazi lázadás tör ki. A harmadik műszakot kora reggel szavazásra parancsolják. Robban a harag, a pártszékházat feldúlják, Ceaușescu képeit égetik. Harmadnap ír először a sajtó „huligánok” garázdálkodásáról. Tudni kell, hogy akkor a munkások csak úgy kapták ki havi bérüket, ha teljesítették az exporttervet. Akkoriban a 16 és 60 év közöttieknek már nem adtak tejet.

Az 1987-es évben román statisztika szerint 1262 ember telepedett át Magyarországra. Ottani s akkori kimutatás szerint 10.445 ember menekült át. A mostani állapotok ismeretesek.

(Adatok – Vincze Gábor: Gúzsba kötött kisebbség, Partium Kiadó, 2009)