Történelmi ceremónia

Püspökszentelési ünnepség volt nemrég Kolozsváron a zsúfolásig telt unitárius templomban, s a szabadságról szóló ige tengelyére építette az új főpásztor a prédikációját. Lehetett volna választása találóbb épp a lelkiismereti szabadságot és a közösségi hivatást kiemelten kezelő egyháza székhelyén? Két mondatba így lehetne sűríteni lakonikusan, ami történt, de akkor elvész a sok mellékesemény és szín, ami valóban felemelő jelleget adott a rendezvénynek.

Ugyanis igazi történelmi ceremónia zajlott az ünnepség és istentisztelet, valamint a köszöntés három és félórája alatt, melyben az erdélyi história kitermelte sokszínű transzszilván jelen a maga rejtettebb árnyalatait is felszínre dobta. Hogy mennyire mélységesen mély Erdőelve históriája, az ilyenkor szabad szemmel is láthatóvá válik, annak nyilvánvalósága ugyanis, amit az egyneműsítő hétköznapi látszatok eltakarnak/eltakarnának.

Ritkán ül egymás mellett ennyi püspök vagy helyettese, ennyi egyházi és világi tisztségviselő egy padban, ráadásul legalább két világrész polgáraként, ritkán hangzik el ennyi méltató és jóindulatot kifejezni akaró szó, ennyi tanulságos jókívánság egyazon szertartáson, egyazon vendéglátó címére!

Erdély magyar és szász lelkéből lelkedzett protestáns felekezete, az egyetlen magyar fogantatású vallás, az unitarizmus a reformáció jóformán minden állomását megjáró és végül saját hitét tisztán felmutató Dávid Ferenc igehirdetése nyomán eresztett gyökeret világunkban, neki lett 32. utóda a most felszentelt Kovács István. (Ott őrzik a kerek követ a kolozsvári istenházában, melyre felállva az akkori kincses város egészét a maga hitére térítette volt a vallásalapító, kora győztes hitújítója, s mely térítés nyomán a mai Szent Mihály-templom, a város ékessége is e felekezet birtokába került 150 évre.) Mint ismeretes, az egyház kezdeményezése nyomán született meg a világra szóló jelentőségű 1568-as vallásszabadságot szavatoló első törvény is.

Háromszékiek számára kiemelendő, hogy mai két erdélyi protestáns püspök egykor egy községben, Illyefalván és a hozzá tartozó Sepsiszentkirályban egy időben szolgált. A tíz éve gyakorló püspöktárs tapasztalata jogán hangzott el ft. Kató Béla szájából a jó tanács: „Ne higgy el mindent, amit látsz! Ne higgy el mindent, amit hallasz! Ne mondj el mindent, amit tudsz!” – mintegy utalásként az egyházak mai átfogó hivatására.