Több nemzedék ünnepelt

Az ötvenedik születésnapján megilleti egy kétnapos rendezvénysorozat Erdély legidősebb, a Székely Mikó Kollégiumban 1968 óta folyamatosan működő amatőr néptáncegyüttesét. Az alapítók – Péter Albert, Péter Sándor és Dancs Árpád – jelenlétében a szombati gálaesten örömtánccal, énekkel ünnepelt a soknemzedéknyi táncos. Az alkalomra elkészült az együttes 50 évének krónikája is. A tanintézmény konferenciaterme alig bírta befogadni az örvendezők közösségét.

Pénteken a jelenlegi táncosok, a Tőkés Zsolt és Tőkés Edit által betanított diákok, valamint a kollégiummal való 25 éves kapcsolatot ápoló és éltető, az anyaországi Litérről érkezett Zöld Ág Néptánccsoport tagjai mutattak be igen színvonalas műsort. A hagyományhoz híven, a tanév utolsó fellépésén elbúcsúztatták a végzős mikós táncosokat is.
A szombati gálaesten az együttes legelső nemzedékét képviselők, valamint az utánuk következők sokasága lépett fel, a konferanszié is egy véndiák, Nagy István volt, aki nem átallt egy-egy poént is elsütni a mikrofon mellől. Az ünnep a Mikó himnuszának eléneklésével kezdődött, majd Kondor Ágota igazgatónő szólt az egybegyűltekhez.
– Szárnyakat kell adni, de hozzá gyökereket, talajt, ahonnan el lehet rugaszkodni. Átadni, megtanítani a hagyományokat, ez a kollégium örökös hivatása – mondta, majd Kubánda Miklós aligazgató emléklapot és plakettet adott át a Népi Együttes egykori indításánál bábáskodóknak.
– Addig vagyunk magyarok, amíg magyarul énekelünk és táncolunk – idézte Kallós Zoltánt Péter Albert, megköszönve, hogy az 50 év alatt a csoportban közel 1500 diák tevékenykedett kitartóan. – Ennyi idő alatt talán még egy próba sem maradt el – mondta mindenki Berci bácsija.
Mindehhez nemcsak az oktatók hivatástudata, de jelentős anyagi támogatás is szükségeltetett, így a városi önkormányzatot, a Székely Mikó Kollégium Alapítványát képviselőknek, valamint Fábián Károly ügyvédnek és Berszány Tibor vállalkozónak is kifejezte köszönetét az iskola.
Az egykori nagy sikerű műsorokból, sokat méltatott produkciókból következtek részletek az idősebb táncosok előadásában, de éneket, szavalatot is hallhattunk, Dancs Annamari musicalrészlettel és népdallal is szerepelt. Végül a vendég litériek és a jelenlegi néptánccsoport is fellépett, egymást kölcsönösen megajándékozták az együttesek, majd az oktatók, Péter Albert és Tőkés Edit táncoltak egyet. Bizonyára mindez szintén szerepel majd a következő 50 év krónikájában, az elmúlt 50-et részletező kiadvány ugyanis tartalmazza az eddigi előadások kronológiáját, a kiszállások legemlékezetesebb jó és rossz élményeit is, amelyekről maguk a táncosok számoltak be.
Ha csak egyszer kapna az ember életében akkora tapsot, amivel a közönség jutalmazta a produkciókat, az alapítók életművét, a jelenlegi oktatók munkáját, abból már megélne, de a teremben nem egyszer szólt a vastaps. S a Székely Mikó Kollégium Népi Együttesének 50 éves fennállása, az újabb és újabb nemzedékek bekapcsolódása bizonyítja, hogy a néptánc, a közösség ma is adni tud, ma is megtartó és mágneses erővel bír.