Több mint 18 millió választópolgárt várnak az urnák elé

A szavazati jogukkal élni kívánó polgárok három szavazólapot kapnak majd: egyet az EP-választásra, egyet-egyet a referendum kérdéseivel. Ennek megfelelően minden szavazóhelyiségben három urna lesz. Ha a szavazópolgár nem a megfelelő urnába dobja a szavazócédulát, az még nem veszíti el érvényességét.

A választópolgárok vasárnap 7 és 21 óra között járulhatnak az urnák elé, és ugyanazzal a VOTAT feliratú bélyegzővel kell szavazniuk mind az EP-választáson, mind a referendumon.

A népszavazáson két kérdésre kell igennel vagy nemmel válaszolniuk:

1. "Egyetért-e a korrupciós bűntetteket elkövetők amnesztiában és közkegyelemben részesítésének betiltásával?"

2. "Egyetért-e annak megtiltásával, hogy a kormány sürgősségi rendeleteket adjon ki a bűncselekmények témakörét, a büntetéseket, valamint az igazságszolgáltatás megszervezését érintően, illetve azzal, hogy terjesszék ki a sürgősségi kormányrendeletek alkotmánybíróságon való megtámadására jogosultak körét?"

A 2000/3-as törvény 5. cikkelye értelmében a választói névjegyzékben szereplők legalább 30 százalékának részvételére van szükség ahhoz, hogy a referendum érvényes legyen.

A választópolgár élhet szavazati jogával az EP-választáson külön és a referendumon külön, vagy mindkettőn, szabad döntése szerint. Amikor felmutatja személyi igazolványát a választási iroda számítógép-kezelő tagjának, azt is közölnie kell, hogy mely választáson kíván voksolni, és e szerint jegyzik részvételét a két választói jegyzéken.

Az EP-ben Románia számára fenntartott helyekre 13 politikai párt és három független jelölt pályázik.

A Központi Választási Irodánál (BEC) tartott sorshúzás nyomán az európai parlamenti választások szavazócédulájának első helyére a Szociáldemokrata Párt (PSD) került. A szavazólap második helyét az USR PLUS 2020 Választási Szövetség, a harmadikat a Pro Románia Párt foglalja el. Ezek után következik sorban a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE), a PRODEMO Párt, a Népi Mozgalom Párt (PMP), a Román Szocialista Párt, a Független Szociáldemokrata Párt, az Egyesült Románia Párt (PRU), a Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) és a Nemzeti Egység Tömbje (BUN). A szavalócédula utolsó helyein a független jelöltek állnak: Gregoriana-Carmen Tudoran, George Nicolae Simion és Peter Costea.

Az Állandó Választási Hatóság (AEP) szombati tájékoztatása szerint 18.987.675 szavazati joggal rendelkező állampolgárt tartanak számon jelenleg Romániában, az állandó választói névjegyzékben szereplők száma 18.267.997-re tehető. Az országban 18.730 szavazókörzetet alakítottak ki, a külföldön élő román állampolgárok számára pedig összesen 441 szavazókörzetet nyitottak.

Az ország határain kívül kialakított 441 szavazókörzethez összesen mintegy 4.000.500 szavazócédulát küldött a külügyminisztérium, azaz 1.333.500 EP-választási szavazólapot, 1.333.500 szavazócédulát a népszavazás első kérdésével és ugyanennyit a referendum második kérdésével. Emellett 2147 darab, VOTAT feliratú bélyegzőt és 1.301.230 darab öntapadó matricát kaptak még a külképviseletek.

A vasárnapi EP-választáson a 18. életévüket betöltött román állampolgárok szavazhatnak, a lakhelyük szerinti szavazókörzetnél. Azok a választópolgárok, akik lakhelyüktől eltérő településen tartózkodnak a választások napján, az illető település bármely szavazókörzetében élhetnek alkotmányos jogukkal, és pótlistára kerülnek.

Azok a személyek, akik más uniós tagállam állampolgárai, de Romániában élnek, az EP-választáson szavazhatnak, a referendumon azonban nem.

Nem szavazhatnak a választójog gyakorlásától eltiltott szellemi sérültek, illetve azok a személyek sem, akiktől jogerős bírói ítélettel vonták meg ezt a jogot. Továbbá nem szavazhatnak az EP-választáson azok a román állampolgárok sem, akik más EU-tagállamok választói névjegyzékén szerepelnek.

A szavazóhelyiségeknél jól látható helyen fel kell tüntetni, hogy hány órakor kezdődik és mikor zárul a szavazás.

Az EP-választáson szavazó polgárok személyi igazolványuk bemutatását és a névjegyzék aláírását követően egy VOTAT feliratú bélyegzőt, illetve egy szavazólapot kapnak. Minden választópolgár külön szavaz, zárt fülkékben, úgy, hogy a VOTAT feliratú bélyegzőt annak a négyszögnek a belső részére üti, amelyen az általa preferált jelöltlista vagy jelölt szerepel. Ezután össze kell hajtania a szavazólapot úgy, hogy az annak hitelességét igazoló ellenőrző pecsét kívül maradjon, majd az urnába kell dobnia. Ha a szavazó tévedésből rossz helyre ütötte a pecsétet, de még nem helyezte el az urnában, a körzeti választási iroda elnöke egy alkalommal adhat neki egy új szavazócédulát, majd a régit érvényteleníti.

A szavazást követően vissza kell adni a pecsétet a választási biztosnak, aki rányomja a bélyegzőt a szavazópolgár személyazonosságát igazoló okmányra, feltüntetve a választás dátumát is. A kártyaformátumú személyi igazolványokra VOTAT felirattal és dátummal ellátott öntapadó matricákat ragasztanak.

Az a választópolgár, aki eleinte csak egyik szavazást (akár az EP-választást, akár a referendumot) választja, később a nap folyamán - az urnák zárásáig, vagyis este 21 óráig - még élhet szavazati jogával a másik kategóriában. Ha a hivatalos lakhelye szerinti településen szavaz, akkor ugyanabba a választóhelyiségbe kell visszamennie, ahol az első kategória esetén is voksolt, és ebben az esetben a választási biztos odaírja a neve mellé a 'revenire' (visszatérés) szót. Amennyiben más településen szavaz, pótlistára kerül.

Minden szavazókörzetnek egy mozgóurnája van, így mindhárom szavazólapot ebben kell elhelyezni, majd utólag, az urnák felbontása után kerülnek a kategóriájuknak megfelelő rekeszbe.

A mozgáskorlátozottak vagy az ágyhoz kötött betegek írásban mozgóurnát igényelhettek szombatig a betegséget vagy mozgásképtelenséget igazoló orvosi iratok csatolásával. A mozgóurnát a házi őrizetben, előzetes letartóztatásban levők, illetve azok a letöltendő szabadságvesztésre ítélt személyek is kérhették, akiket nem fosztottak meg szavazati joguktól.

Érvénytelennek számít a szavazólap, ha nem lelhető fel rajta a választási iroda ellenőrző pecsétje; ha eltér a törvényesen jóváhagyott modelltől; ha nincs rajta VOTAT feliratú pecsét, vagy ha több ilyen is van rajta. Ha a pecsét "kilóg" a keretből, de egyértelműen jelzi a választó szándékát, érvényesnek számít a szavazat. Akkor is érvényes a voks, ha a szavazólapon különféle megjegyzések jelennek meg, de a VOTAT feliratú pecsétet szabályosan valamely négyszögre ütötték. Érvényes a szavazat abban az esetben is, ha az egyik négyszögre szabályosan ráütött VOTAT pecsét mellett további ilyen pecsétek vannak a szavazólapon, de ezek közül egyik sem érint egy másik keretet.

(Agerpres)