Tisztújítás a Kézdi Tejszövetkezetnél

Laikus szemlélődőnek is úgy tűnik, naggyá hízott a Kézdi Tejszövetkezet: a vezetőség úgy ítélte, nem tudják tartani a színvonalat, így Nagy Károly ozsdolai elnök lemondott, a második fázisba lépő szövetkezet irányítását átadta Fejér László szenátornak, aki a hét évvel ezelőtt induló társulás elejétől bábáskodott az ötlet fölött. De mi is történt ez idő alatt?

A szövetkezet alapjait a kézdivásárhelyi inkubátorházban rakták le, a szenátor kezdeményezésére. Az alapötlet az volt, hogy az állattartási lehetőségeket erősítsék, ebben partnerre találtak a keresztúri, hasonló úton járó szövetkezetben, amely felkarolta a felsőháromszéki kezdeményezést. Vagyis a nyersanyagot, azaz a tejet elszállították, Kézdi márkanév alatt értékesítették, árusították. A kézdi társaság azonban nem tétlenkedett ebben a viszonylag kényelmes helyzetben: pályáztak, nyertek mintegy hárommillió eurót, ami az infláció miatt kb. hatmilliónak felel meg – ez már a közgyűlésen hangzott el.

Az óriási összeg hozadéka egy ultramodern üzem, ami az egyes számú, a volt faszállító üzem telephelyén működő ipari park egyik nagy csarnokában kapott helyet. A berendezés nagy része Olaszországból jött, onnan érkező szakemberek rakták össze a bonyolult berendezést. A járványhelyzet miatt jelentősen csúszott a munkálat, de most kulcsrakész a létesítmény, indítás előtti néhány „papírformaság” van hátra.

Merjünk kicsik lenni?

A közgyűlésen néhány kifogás is elhangzott. Máthé Benedek alapító tag szerint aggasztó, hogy napi 45 ezer liter tej feldolgozásában gondolkodnak. Ő úgy vélte, ez a mennyiség túl nagy, nem lehet értékesíteni. Szintén egy másik sárfalvi gazda szerint a szövetkezet elveszítette az eredeti célját, „pénznyomdává” vált. Tény, hogy megjelentek „idegenek” a tömörülésben, hiszen a Haller Zoltán által elnökölt, több ezer tagot számláló Bălțată Românească Egyesület is tagja a szövetkezetnek, mi több, jelentős anyagiakkal járult hozzá az önrészt igénylő kiadásokhoz. Ezen kívül, mint a közgyűlésen tisztázódott, szebeni befektetők is vannak.

Ugyanakkor erdővidéki tagok belépéséről is döntés született, továbbá egy több tagot számláló társulás is belépett a szövetkezetbe, amelynek, mint kiderült, nagy tervei vannak.

A 45 ezer literes napi kapacitás elérése lépcsőszerű – nem egyből fog menni, ezt azonnal tisztázták. Öt-hét-nyolc-tízezer literrel indul egy váltás, a távlati koncepció az, hogy a 45 ezer literes maximális kihasználást elérjék. Ez egyébként három munkaváltást, azaz 24 órás tevékenységet jelentene az üzemben. A brand megvan, munka szükségeltetik – mondotta Haller Zoltán, aki folyamatosan azt próbálta a jelenlévőkkel megértetni: nem kell kicsinek érezni magunkat, bátorság kell a ahhoz, hogy a termék megerősödjön. Az áru egyébként prémium kategóriájú lesz, elérhető áron fognak magas minőségű termékeket előállítani.

Be lehet fektetni

A szövetkezet továbbra is nyitott: mivel újabb egymillió eurós beruházást terveznek (ez építkezést és energiahatékonyságot feltételez), várják a „donációkat”, azaz a tőkével hozzájáruló személyeket. Nem szabad alulértékelni a szövetkezet eddig elért eredményeit, pozitívan kell hozzáállni a tevékenységhez – summáztak.

Tény, hogy nagyon látványos, ultramodern üzemet sikerült tető alá hozni. A tevékenység során 5-től 200 grammos kiszerelésig tudnak vajat csomagolni, készül fagylaltpor, a tejet pedig az egyliteres csomagolás mellett 3,5 és 10 literes, nagybani kiszerelésben is forgalomba tudják majd hozni – ez utóbbiak persze a nagyüzemi felhasználásra vannak szánva.

Maga az üzem teljesen számítógép-vezérelt: az emberi beavatkozás csak anyagtáplálást és -mozgatást feltételez, egyetlen helyiségből követhető az egész munkafolyamat. Úgy tűnik, kezdetben tucatnyi munkásra lesz szükség, majd ennek háromszorosára, komoly alkalmazási folyamat is várható.