Tétova miniszter

Ugyanaznap egymást követően a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége, a Spiru Haret Tanügyi Szakszervezeti Szövetség és az Alma Mater szakszervezet, a diákképviseletek és az egyetemi hallgatók különböző testületeinek képviselete is tárgyalt Sorin Cîmpeanu tanügyminiszterrel.

A szaktárca közleménye szerint három fő téma szerepelt a napirenden: a második féléves jelenléti tanítás – ennek igényét minden szervezet megerősítette –, az oktatás költségvetésének növelése, továbbá az oltási kampány kapcsán az átfogó tájékoztatás.

A szakszervezetekkel terítékre került a digitalizáció folytatásának szükségszerűsége, az iskolák menedzsmentjének sürgős professzionalizálása, a vizsgák jelenléti módon történő megszervezése, azt megelőzően pedig a ténylegesen leadott tananyag felmérése és a követelmények ehhez igazítása, a kutatásnak nagyobb finanszírozás, a tanároknak motivációt jelentő erőforrások felkutatása.

A Szülői Szervezetek Szövetsége többek között a fejkvóta növelésére és a leadott tananyaggal összehangolt vizsgakövetelményekre vonatkozóan fogalmazott meg követelést, a nyolcadikosok és végzősök vizsgáinak jelenléti formában, a megadott időpontokba való megszervezését kérte.

– A csütörtöki tárgyalásokról még nem kaptam tájékoztatást, de annyit elmondhatok, hogy nem túl nagy lendülettel, de beindult a tiltakozás irányába való szervezkedés, nem tudni még, hogy januárban vagy február elején kerülne erre sor – közölte megkeresésünkre Nagy Gábor, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek megyei képviselője.

Csíky Csengele, a Magyar Szülői Szövetség elnöke szerint inkább kitérő válaszokat kaptak, de talán ez annak is betudható, hogy a kinevezett miniszternek is szüksége van időre a tárcával járó feladatok megtanulására. – Nem vagyunk különösebben elragadtatva – fogalmazott. – Első lépésként azt vártuk volna, hogy nem csak az általánosságokat fogja képviselni, hanem részletekbe menően lehet vele tárgyalni.(...) Kardinális kérdés (és ez lesz a következő tárgyalások tárgya) a kerettantervek csökkentése, a vizsgára álló diákoknak ez a legfontosabb. Ha a kormány úgy dönt, hogy az iskolákat jelen formában működteti tovább és megtartja a vizsgákat, a tanügyminiszter dolga, hogy a kerettanterveket lecsökkentesse és a vizsgatételeket is ehhez igazítsa, ezt viszont nagyon gyorsan, márciusig meg kell tenni. Ekkor fog kiderülni a miniszter hozzáállása.

Kérdésünkre, mely szerint gondolnak-e tiltakozások megszervezésére, Csíky Csengele így válaszolt: „csak ha nagyon nyakon vágnak minket, akkor reagálunk szélsőséges eszközökkel, egyébként folytatjuk a  tárgyalásokat és nyomást gyakorlunk. Ha nem tudjuk a vizsgákat ideális módon előkészíttetni és a gyermekeink érdekei sérülnek, akkor lehet radikálisabb eszközhöz nyúlni. A pedagógus szakszervezetek ilyen jellegű megmozdulásait a nagy egész tekintetében túlzásnak tartjuk. Nagyon jól végzik a dolgukat, de csak a saját udvarukon néznek körül. Nekünk viszont az a dolgunk, hogy egészében lássuk a dolgokat, gyerekeink érdekében”.