Tanügyi reformot!

Terjed a közösségi médiában egy cikk, amely 14 pontban foglalja össze, hogy miért szeretne minden diák Finnországban tanulni. Elsősorban azért, mert az oktatás gyerekközpontú, a diákot partnernek tekintik, például nem kell magázniuk a tanárokat, pedig a finn nyelvben is megvan ez a társalgási forma. Ami még nagyon jó, hogy nincs házi feladat, esetleg valami kreatív és vicces, amit közösen oldanak meg a gyerekek. Nincs egyenruha, nem kell egyformán kinézni és egyformán gondolkodni sem. A diákok bármikor felszólalhatnak, véleményt nyilváníthatnak, vitázhatnak, igen, a tanárokkal is. Naponta mindössze 4 órát tartózkodnak iskolában, és ebben benne van az ebédszünet, bőséges és finom ételekkel, de az is, hogy akár óra közben felálljanak, és nyújtózzanak egyet a tornaeszközön, amely minden osztályban fellelhető, vagy lefeküdjenek egy díványra, és úgy hallgassák végig az órát. Osztályzatot nem kapnak, külön-külön értékelik őket a pedagógusok.

Ehhez képest nálunk a 11 éves gyerekem minden nap fél 3-ig ül az iskolában, hazaér, eszik, és körülbelül fél 4-től este 7-ig tanul, és ez csak a kötelező, nincs benne a plusz pontot érő külön házi. Hétvégére mindig van házi feladat, beosztva, hogy mikor mit oldjanak meg. Nincs esély hétvégi kirándulásra, mert nem lesz meg a házi. Aztán ugye itt nemcsak osztályoznak, de a rossz jegy egyenesen fenyegetés is, és akkor is megkaphatja, ha hiányzik a házi.

Az egyenruha elvileg kötelező, akkor is, ha a törvény mást mond, szülőértekezleten pedig én kaptam gyomorgörcsöt a rugalmatlanságtól, és attól, hogy egy óra alatt legalább 120-szor hangzott el a 8. végi vizsga, mint fenyegetés. Ötödik osztály elején. Nem beszélve arról, hogy 4. és 5. osztály között óriási a szakadék, mindenből.

Igazából egyetlen közös pont nincs a finn oktatási rendszerrel. Ezek a fő gondok, nem az, hogy elhülyülnek a gyerekek két hét vakáció alatt vagy online, illetve nem. Tudom, vagyis nem tudom, miért nem lehet nálunk is finn rendszerű oktatás, hiszen ott is ugyanilyen rossz volt néhány éve a helyzet, de gyorsan váltottak. Mindenki a rendszert okolja a hazai hibákért, de az, hogy tanárként hogyan viszonyulok a gyerekekhez, hogyan adom át a tudást, kérek vagy követelek, büntetek vagy jutalmazok, az emberen múlik, nem egy rendszeren.