Tánczos Barna: tudományos alapokra helyezik a medveállomány kezelését

A szaktárcavezető rámutatott: „a háztartási hulladék kezelési rendszerének fejlesztése folytatódik az ember és a medve közötti konfliktusok sújtotta területeken, és örvendetes, hogy számos polgármester megértette a medvék okozta problémák összetettségét és medvebiztos hulladékgyűjtési rendszereket telepítettek.”

A projekt magában foglalta a romániai medvepopuláció kezelési tervének aktualizálását a társadalmi-gazdasági fejlődés összefüggésében és a konfliktusok komplex kezelési lehetőségeit vizsgálta új módszerek alkalmazása, a korábban alkalmazott módszerek tökéletesítése és összehangolása által. A folyamat egy kiemelt fontosságú részét képezte a barnamedve-élőhelyek minőségének országos szintű elemzése is az elmúlt évtized társadalmi-gazdasági fejlődése tükrében. A projekt arra is rávilágított, hogy az áttelepített és megfigyelt medvék GPS-es és GSM-es monitorozásából levont általános következtetés az, hogy a deviáns táplálkozási szokásokkal rendelkező medvék áttelepítése hosszú távon nem járható megoldás, mert ezek az egyedek visszatérnek arra a helyre, ahol elfogták őket, vagy ugyanazokat a problémákat okozzák az új élőhelyükön is. A projekt keretében a háziállatok, a veteményesek és a gyümölcsösök védelmére elektromos kerítéseket telepítettek, aminek hatására ott, ahol rendeltetésszerűen használták ezeket, nem okozott kárt a medve, a környező, védtelen legelőkön azonban igen.

A szaktárcavezető ismertette a projekt hasznát: „Az ember és a medve közötti konfrontáció helyi és országos szinten végzett elemzése megmutatta a konfliktusok fajtáit, a meghatározó tényezőket, a konfliktusok gyakoriságát és helyét, továbbá azonosította azokat a területeket, ahol nagy az emberek és medvék közötti konfliktus veszélye. Ennek az elemzésnek az alapján fogjuk előkészíteni a prevenciós kvótákra vonatkozó jogszabályt és bocsátjuk majd közvitára.” Tánczos Barna a projekt lezárásaként leszögezte, hogy a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium továbbra is az emberek és javaik megóvásáért és a romániai barnamedve-populáció megőrzéséért fog dolgozni.

Az Életet a medvéknek projekt 2014. október elseje és 2021. december 31-e között zajlott a Marin Drăcea Országos Erdészeti Kutató- és Fejlesztési Intézet vezetésével, a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium, a Kronstadt R.A. Helyi Erdőgazdálkodási Hivatal, a Barcarozsnyói Erdészeti Hivatal, a Bucsecs Nemzeti Park Igazgatósága és a Kárpát Alapítvány közreműködésével. Társfinanszírozó az Európai Bizottság a FILE+ Natura programon keresztül.

Az Európai Unió medveállományának több mint 60 százaléka Románia területén van. Az országon belül a legtöbb medvét Kovászna, Hargita és Brassó megyében jegyezték. Az országban a legfrissebb felmérés alapján több mint 6300 medvét tartanak nyilván, megközelítőleg 71 négyzetkilométeren oszlanak el. Száz medvére nagyjából száz négyzetkilométer jut. A legtöbb medve okozta kárt Hargita és Kovászna megyében jegyezték, akárcsak a legtöbb elpusztult medvét, leginkább vonat- és autóbalesetek okozták az állatok vesztét. A balesetek helyszínei azt jelzik, legtöbbjük a medvék természetes élőhelyétől távol történik. 

(közlemény)