
A vadászoknak Romániában nincs nagy okuk ünnepelni, a megítélésük az összes európai országok közül talán itt a legnegatívabb, véli Sárkány Árpád, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács alelnöke, aki szerint azáltal, hogy megszüntették a nagyvadak kilövési kvótáját, ellehetetlenítik a vadgazdálkodást is.
2017. június 14., 00:072017. június 14., 00:07
A vadászoknak Romániában nincs nagy okuk ünnepelni, a megítélésük az összes európai országok közül talán itt a legnegatívabb, véli Sárkány Árpád, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács alelnöke, aki szerint azáltal, hogy megszüntették a nagyvadak kilövési kvótáját, ellehetetlenítik a vadgazdálkodást is.
Sárkány Árpád tegnapi sajtótájékoztatóján megjegyezte, Romániában sikerült egyedül négy év alatt elérni azt, hogy hat vadfajnak a vadászatát betiltották: a siketfajd, a hiúz, a barnamedve, a vadmacska, a farkas és a szalonka is tiltólistán szerepel. Ez idő alatt pedig egyre csökken azoknak a tűrőképessége, akik nap mint nap, akaratukon kívül együttélésben vannak olyan nagyragadozókkal, mint a medve és a farkas, fűzte hozzá. „Egy óriási káosz” van, és a jelenlegi kormánykoalíció sem meri felvállalni a kérdés rendezését, az utca hangjától tartva, véli a szakember, hiszen azon civil szervezeteknek, amelyek „ide juttatták a vadászatot”, van annyi pénzük, hogy bármikor nagy tömeget tudnak megmozgatni. Ez idő alatt pedig Bukarestben azt tervezik, hogy létrehoznak a belügyminisztériumon belül egy úgynevezett „konfliktuskezelő egységet”, amelynek feladata lenne a nagyvadak okozta gondok kezelése.
Mi lenne a megoldás? Vissza kellene térni a normalitáshoz, nyomatékosította Sárkány. Elmondta, az Európai Unióba való belépésekor Románia vállalta, hogy szigorúan védi a területén élő nagyragadozókat, és így a medve, a farkas, a hiúz és a vadmacska bekerültek a szigorúan védett fajok listájára. Azonban az unió lehetővé tette azt is, hogy a szaktárca vezetője úgynevezett derogálásokat adjon ki azokban az esetben, amikor az emberek vagy a javaik veszélyben vannak, vagy amikor az állomány túlszaporodott. Eddig minden évben meghatározták a levadászható egyedek számát, és ezt leosztották megyékre, de most már teljesen kivették a vadászok kezéből ezt az eszközt. „Jelenleg a vadgazdálkodó szempontjából a medve annyit jelent, mint a gólya: egyikhez sincs semmi közünk”, fűzte hozzá a szakember.
A volt technokrata kormány nem adott ki kilövési engedélyeket, és idén ez a helyzet áll fenn, tehát tavaly ősz óta egyetlen egy medvét, farkast vagy vadmacskát sem lőttek ki; a hiúz már régóta nem vadászható. Sárkány Árpád szerint külön kellene kezelni azokat a megyéket, ahol állandó, napi gondok vannak azon területektől, ahol nem nagy a medvepopuláció. Mint mondta, Székelyföldön ez egy nagyon kényes probléma, mivel Maros, Kovászna és Hargita megyékben él Románia medveállománya 49,7 százaléka, és az állomány növekszik, a vadállatok élettere szűkül, az ember pedig egyre inkább behatol az erdőbe. Másfelől, eddig a vadászatból származó keresetből fedezték a vadgazdálkodási tevékenységet, de most, hogy ezt az egyetlen bevételi forrást is elvették tőlük, nagyon sokan gondolkodnak azon, hogy visszaadják az államnak a vadászterületet.
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!