Szó szerint halálra lehet ijeszteni az embert

Balesetek esetében hallani sokszor, hogy az áldozatok szörnyethaltak – de kevesen tudják, pontosan mit is jelent ez. A kifejezés nagyjából azt takarja, hogy a testet olyan sokkhatás éri, amitől a hormonális reakciók végzetes szívelégtelenséget okoznak. Magyarán, ha valaki szörnyethal, akkor nem a fizikai sérülései okozzák a problémákat, hanem egészen egyszerűen halálra rémül.

Ehhez persze olyan komoly félelem és riadalom kell, amit szerencsére nem gyakran él át az ember.

Ahhoz, hogy a jelenséget megérthessük, tudnunk kell, milyen változások mennek végbe a szervezetben akkor, ha félünk. A félelem alapvetően egy hasznos érzelem, az őseink számára elengedhetetlen volt ahhoz, hogy túléljenek a vadonban. Amikor valaki megijed, az agya amigdalának nevezett részében rögzül az inger, ez a terület működésbe hozza az idegrendszert. Válaszreakcióként a hipotalamusz stresszhormonnal árasztja el a véráramot: kortizol és adrenalin kerül bele, amit a vér az egész testen végigvezet. A stresszhormonoknak köszönhetően az összes, túlélés szempontjából a test által haszontalannak ítélt szerv kivonódik a forgalomból: az emésztőrendszeri szervek például összehúzódnak, és a tartalmukat kieresztik magukból (ezért van az, hogy ha valaki nagyon fél, akár el is hányhatja magát). A létfontosságú szervekbe viszont több vér jut, a szívverés felgyorsul, a tüdő kitágul, és az izmok felkészülnek a “küzdj vagy menekülj” válaszreakcióra.

Ez az egyébként nagyon hasznos folyamat akkor lehet veszélyes, ha túl sok adrenalin kerül a véráramba, vagy a szervezet túlérzékeny a hormonra. Az adrenalin-túladagolás árt a szívnek, és szélsőséges esetben halálhoz is vezethet.

Az adrenalin normál körülmények között felkészít és aktivál, de túladagolva a szív működését gátolhatja. Az adrenalinlöket ugyanis kalciumot szabadít fel, ami a szívhez eljutva merevebbé teszi a szívizmokat, így biztosítja azt, hogy a veszély elmúlásáig el tudják látni a feladataikat. De amikor a kalcium túl sok, a szív sokáig képtelen megfelelően verni, nem jut belé elég vér, és kamrafibrilláció lép fel. Ha ilyenkor nincs a közelben például egy defibrillátor, ami kvázi újra tudná indítani a szív helyes működését, akkor az előbb-utóbb leáll.

A halál kiváltó oka pedig a félelem által kiváltott hormonális-idegi stresszreakció.

Nagyon nehéz az ilyen halált kutatni, annak ellenére, hogy a folyamatát nagyjából értjük. Az biztos, hogy leggyakrabban olyan balesetek vagy katasztrófák során történik meg, amelyek hosszabb ideig tartanak, így a hormonális reakciókra van idő. Egy autóbaleset során például olyan hamar történnek az események, hogy a szörnyethalás esélye nagyon alacsony, de zuhanás közben, amikor van ideje kiforrni a reakciónak, viszonylag gyakori. Alapvetően viszont kell hozzá egy gyengébb alkat és idegrendszer, és valódi halálfélelem.

(24.hu)