Szili Katalin: "le kellene porolni" a román parlamentben egy évtizede elakadt kisebbségi törvényt

A határon túli autonómiaügyekért felelős miniszterelnöki megbízott a Bihari Napló szerdai számában közölt interjúban beszélt az erdélyi magyar pártok és politikai szervezetek együttműködéséről és az előttük álló feladatokról. A megbízott szerint a magyar képviselők ezekben a kérdésekben olyan álláspontot képviselhetnének a román törvényhozásban, amelyek a teljes magyar közösség támogatását élvezik.

Szili Katalin felidézte: egy évvel ezelőtt az erdélyi magyar pártok közös nyilatkozatot írtak alá, amelyben rögzítették, hogy a tömbben élő magyarság számára területi autonómiát, a többi számára kulturális autonómiát kell biztosítani. A miniszterelnöki megbízott megemlítette: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Magyar Polgári Párt (MPP) által közösen kidolgozott székelyföldi autonómiatervezet nagy mértékben hasonlít ahhoz a tervezethez, amelyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) dolgozott ki. Úgy látta: két jelentős különbség volt e koncepciók között. Az egyik az, hogy az SZNT a történelmi Székelyföld számára, az RMDSZ és az MPP a Székelyföld mellett román többségű területeket is magába foglaló Maros, Kovászna és Hargita megye területére képzelte el az autonómiát, a másik pedig az, hogy az SZNT szerint a székelyföldi autonómiához szükségtelen, az RMDSZ szerint pedig szükséges az alkotmánymódosítás.

Szili Katalin az általa irányított egyeztetések fontos eredményének tartotta, hogy a tavaly januárban aláírt megállapodásban a felek rögzítették, hogy immár valamennyien a történelmi Székelyföld határai között képzelik el az autonómiát.

Az alkotmánymódosítás kérdéséről Szili Katalin úgy vélekedett: "Ez dőljön el akkor, amikor már ott vagyunk a hídnál, tehát akkor menjünk át rajta, amikor már egyáltalán párbeszédet tudtunk kialakítani a román többséggel."

Szili Katalin azt is megemlítette, hogy fontosnak tartaná a magyar többségű önkormányzatok fokozott együttműködését, hiszen ezt sem a román, sem az európai uniós szabályok nem tiltják.

A miniszterelnöki megbízott kedvező körülménynek tartotta, hogy Románia tölti be ebben a félévben az Európai Unió Tanácsának a soros elnökségét. Ez ugyanis lehetőséget biztosít arra, hogy a román kormány is belássa: a magyar közösség nem elszakadni akar Romániától, hanem a román államon belül kívánja azt az önigazgatást, önrendelkezést megvalósítani, amelynek az Európai Unió által vallott szubszidiaritás az alapja.

"Én semmi mást nem kérek a román kormánytól, államtól, csak azt, hogy tekintse partnernek a magyar közösségek vezetőit, és legalább azt tegye meg, hogy leül velük, és tisztázza a fogalmakat" - jelentette ki a Bihari Naplónak adott interjúban Szili Katalin.

(MTI)