Szigeteket bocsátottak vízre

Kiderült, hogy a kezdeményezés célja több úszó sziget megépítése és elhelyezése – egyelőre – a rétyi, besenyői és felsőrákosi tavak felszínén. A projekt a vizek tisztításának és természetes megújulásának érdekében indult, továbbá fő mozgatórugója a biodiverzitás támogatása, a madarak, valamint vízi és víz alatti állatok tenyésztési helyeinek létrehozása.

A tiszta víz és a biológiai sokféleség megőrzése két kulcsfontosságú cselekvési terület a fenntartható jövő biztosítása érdekében – állítják a kezdeményezők, rámutatva, hogy a természet kifejlesztette saját eszközét, amely elősegíti a víz fertőtlenítését, és hozzájárul a vízi élőlények fennmaradásához: ez az úszó nádsziget. Az emberi tevékenység következtében a természetes képződmények már eltűntek a vízi élőhelyek többségéből, így ezeket pótolni kell.

Az úszó szigetek 48, egymással összekapcsolható elemből készülnek, melyek mérete 1,2x1,2 méter, kizárólag biológiailag lebomló anyagokat használnak fel ezek elkészítéséhez (fa raklapokat és juta vásznat).

Az eseményen az ötletgazda, Szabó Jenő közismert búvár, a Vízalatti Kutatóközpont vezetője avatta be a jelenlévőket, érdeklődőket a részletekbe, munkásságát, az úszó sziget projekt fontosságát pedig Borbély László államtanácsos, a kormány Fenntartható Fejlődés Főosztályának koordinátora méltatta, de több háromszéki hivatal, intézmény, szervezet képviselői, illetve Réty község polgármestere is jelen volt a szigetek „beüzemelésénél”.

Szabó Jenő hangsúlyozta, „ezt a bolygót csak kölcsönbe kaptuk, és előbb vagy utóbb vissza kell adjuk a fiataloknak, gyermekeinknek, unokáinknak”. Ugyanakkor rámutatott arra, hogy számos növényt, állatot, amit egykoron például neki az édesapja mutatott meg, ő már nem tudja megmutatni a következő nemzedékeknek, hiszen ezek kihaltak, ami fájdalmas.

Egy egyszerű sásbokorral példázta az úszó sziget hatékonyságát: elmondása szerint a vizet tisztító növény a földben jelentős idő alatt fejleszti ki gyökereit, míg az úszó szigeten ennek törtrésze alatt látványos a gyökér fejlődése, így hatékonyabb a víztisztítási folyamat, és akkor még nem is beszéltünk a szigetek több szempontból is hatékony árnyékáról, vagy a madárvilág életében játszott hasznos szerepéről.

Dombora Lehel Lajos, Réty polgármestere a helyszínen, házi-gazdaként elmondta, hogy a rétyi tavat mesterségesen hozták létre a hetvenes évek végén, azóta közkedvelt turisztikai hely, több megyéből érkeznek ide kirándulók. Rámutatott, hogy a tó a rétyiek büszkesége, lelki ügye, szerves részévé vált a településnek, így örömmel fogadták a projektet, és nyitottak ennek a felkarolására, folytatására, kibővítésére.