Székely Comic Con Napja

A hír szent, a vélemény szabad – az olvasói levelek tartalma nem föltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját

Székely Hírmondó

2019. március 12., 00:232019. március 12., 00:23

Ez körforgás, és mindig az történik, ami előtte is már volt: rendezvényre fel, előtte pár nappal a marosvásárhelyi városvezetésnek valami nem tetszik, egy két frázis elpuffan, aztán buszra ülni, gyülekezni, Tőkes megszidja az RMDSZ-t, Izsák Balázs elmondja, hogy nem alkuszunk, a csendőrök közt végigmegyünk, majd Izsák a prefektúrán a kapusnak (vagy Isten tudja kinek) átadja a petíciót, aztán mindenki haza.

Az egész rendezvény olyan, mint egy Comic Con, csak itt nem szuperhősöknek, kitalált figuráknak öltöznek be a résztvevők, hanem az autonómia harcosainak, aztán amikor vége, mindenki végzi tovább a dolgát. A SZNT elkönyveli a sikert, a sajtó megírja, hogy létezünk és megmutattuk, míg a románok részéről a harapósabb fajta morog egyet. A számokra pedig nem igazán figyelünk, elnézőek vagyunk, hiszen székely kezdeményezés, így szemet hunyunk afelett, hogy az 1 millió 2 ezer magyarból (ennyi volt a romániai magyarok száma 2011-ben) hányan is jelentek meg, hányan is kérték ezt az Izsák Balázs-féle autonómiát.

Szerintem ideje lenne belátni, hogy ezzel a Comic Connal nem érünk el semmitk. Ugyanakkor jó lenne a kérdést is feltenni, hogy miért csak annyian, amennyien járnak el a székely szabadság napjára? És azok közül, akik eljárnak, kik milyen pártnak, szervezetnek a tagjai? És miért évente mindig csak őket látni?

A megemlékezés legyen megemlékezés, az autonómia pedig ne csak az SZNT és holdudvara kiváltságos csodafegyvere legyen, hanem egy olyan népakarat, ami m9gé mindenki felsorokozik. És ezt az akaratot nem úgy kell kinyilvánítani, hogy a kapusnak átadjuk a petíciót, hanem közös fellépéssel kell előállni; a Bukaresttől megundorodott erdélyi románokat is bevonni, valami olyan közös lehetőséget kínálni, ami őket is érdekelheti.

Szabó Győző, Sepsiszentgyörgy