Szakember és művész

Amint a szép számban megjelent érdeklődőket az SZNM nevében köszöntő, valamint a rendezvényt megnyitó Bartha Zongától megtudtuk, a hónap műtárgya kiállításának ötlete a saját és munkatársa, Vinczeffy Orsolya elméjéből pattant ki. Erre a címre pedig szerintük egy közérdeklődésnek örvendő, valamilyen szempontból különleges, soha nem látott vagy éppen a birtokukba került műtárgyat kellene havonta nevesíteni az intézmény gyűjteményéből. Az elképzelésüket Vargha Mihály múzeumigazgató felkarolta, így 2016 januárjától 2018 novemberével bezárólag 35 ereklye került bemutatásra nagy sikerrel. Az újraindított kiállítás-sorozat keretében e hónap végéig Keöpeczi Sebestyén József A nemes székely nemzet ősi címere elnevezésű címerkompozícióban gyönyörködhetnek a látogatók.

Szekeres Attila István a műre vonatkozóan elmondta, Keöpeczi azt Herepei János igazgató megrendelésére készítette 1943-ban a Székely Nemzeti Múzeumnak. A farostlemezre festett, fél négyzetméteres (67,6x90 cm) munka központi eleme az úgynevezett új székely címer, amely háromszögű pajzs kék mezejében arany napot és növekvő ezüst holdsarlót, valamint a pajzson ötleveles és négygyöngyös nyitott koronát ábrázol. Fölötte, illetve körülötte a Székelyföld területére eső vármegyék, vagyis Háromszék, Csík, Udvarhely, Maros-Torda és Torda-Aranyos címere kapott helyet. Alattuk díszes szalagon: „A Nemes Székely Nemzet ősi címere” felirat, legalul középen Torda város régi, az Árpád-ház sávozott jelképét felmutató címere látható. Háttérként enyhén rozsdásodó, de még javában zöld cserefalevél-fonatok szolgálnak. A címerek elrendezése nem lehet véletlenszerű: az új székely címer fölött Háromszék jelképe – mely az ún. régi székely címert örökítette át – mintegy oromdíszül szolgál.

Keöpeczi Sebestyén József 1903–1914 között a Kolozsváron kiadott Genealógiai Füzetek munkatársa, 1903–1911 között társszerkesztője volt. Közel száz címerrajza és tizenhat tanulmánya jelent meg benne, de ő illusztrálta Sándor Imre Címerlevelek című, két kötetben kiadott gyűjteményét is, amelyben 283 heraldikai rajza jelent meg. Így nem véletlen, hogy 1915-től hivatalosan használhatta az országos levéltár megbízott címerfestője elnevezést. Ebben a minőségében rajzolta meg a Magyar Királyság középcímerét és pecsétrajzát 1915-ben. És ugyancsak ő alkotta meg, de a trianoni békediktátum következtében immár román állampolgárként a Román Királyság címerét is 1921-ben.

Sok címertani szakkönyvet látott el rajzaival, emléktáblákat és templombelsőket díszített, címertani, építésztörténeti és művészettörténeti tanulmányokat közölt, címeres családfákat állított össze. Igazán kimagaslóan azonban a heraldikát művelte, címerfestményei és rajzai művészi kivitelűek.