Svájciak Bükszádon

A háromszéki turisztikai vállalkozók jól tennék, ha felvennék a kapcsolatot svájci ügynökségekkel, és rajtuk keresztül hirdetnék ezt a gyönyörű vidéket – hangzott el pénteken este Sepsibükszádon, a luzerni turisztikai szakos egyetemisták egyhetes táborának végén.

A luzerni Turizmusmenedzs­ment Főiskola a Vinca Minor Egyesülettel, a Csomád–Bálványos természetvédelmi terület gondnokával tartja a kapcsolatot, és negyedik éve szervez egyhetes gyakorlati tanfolyamot diákjai számára, amelynek ugyancsak negyedik éve a helyi Sólyomkő Panzió ad otthont.

Manfred Ritschard, a főiskola tanára azt mondja: a főiskola – az itteni oktatástól eltérően – a gyakorlatot teszi mindenek fölé. Az elmélet, az egy igen szép dolog, de ha nem tudják alkalmazni, nem sokat ér – fogalmazta meg a tanár az egyébként nálunk is ismert, csak éppen nem alkalmazott alaptételt. Ennek okán, a turizmus szakon lévő diákokat, „meghordozzák” a fél, de inkább az egész világon. Egy–egy hetes időszakot töltenek Malajziában, Kubában, Koszovóban, vagy éppen Romániában, most négy helyszínen, ezek közül egyik Sepsibükszád.

– A diákok feladata, hogy feltérképezzék a vidéket, felismerjék és felkeressék a turisztikai szempontból érdekes helyeket, valamint a hét végére kidolgozzanak és bemutassanak egy prezentációt, amely ne csak egyféle leltára legyen a turisztikai potenciálnak, hanem számba vegyék a fejlesztési lehetőségeket is – magyarázta Ritschard.

Az idei feladat az Olt-völgyéhez kapcsolódik – fejtette ki Para Zoltán, a Vinca Minor Egyesület vezetője. A szervezet természetesen „alájátszott” annak, hogy a diákok „megtalálják” a falvakban a „megfelelő” embereket. Gidófalvától az Olt mentén felfelé 14 kézműveshez, népi mesterhez, tradicionális mesterséget űző személyhez vitték el a fiatalokat, nemezelőtől tűzzománcosig, fafaragótól bőrdíszművesig, és a többi között arra kérték, hogy ezek közül válasszák ki azt a „top 5-öt”, amire – meglátásuk szerint – a leginkább kíváncsi lehet egy svájci turista.

– Az igazság az, hogy nem tippeltem volna arra, hogy a mikóújfalusi Urszuly Sámuel, a kőfejtő végez az egyik első helyen, pedig így történt – mondta Para Zoltán.

A 11 svájci egyetemistának ugyanis, akik ráadásul valamennyien lányok voltak, nagyon tetszett a kenyérsütés, meg a sajtcsinálás, de a prímet náluk a kőfejtés vitte. Mint mondták, nem gondolták volna, hogy ennyire egyszerű, már-már primitív szerszámokkal, ilyen hatékony munkát lehet végezni.

Az egyik lány, Michelle, elmondta: fogalma nem volt Romániáról, míg ide nem jött, és ezzel a legtöbb svájci így lehet. Amit itt látott, az tetszett, és úgy véli, az itteni turisztikai vállalkozóknak svájci ügynökségekkel kellene felvenniük a kapcsolatot, és azokon keresztül népszerűsíteni szolgáltatásaikat. Meglátása szerint lenne fizetőképes turista, aki idejönne, mert „meglehetősen ritka hely Európában”, ahol a „szekerek és az autók ugyanazon az úton járnak”, ám mindenképpen idegenvezetőre van szükség, mert a falvakban „erős nyelvi korlátokba” ütköztek.