Stop!

Stop Karácsony! Stop Gyurcsány! címmel indított petíciót a Fidesz, amit minden közéleti szereplő a maga pozíciójának megfelelően értékelt. Az érintettek, Karácsony Gergely és Gyurcsány Ferenc fölényeskedve, visszatámadva, a jobboldali szereplők, mint például ifj. Lomnici Zoltán támogatólag.

Teszi mindenki a dolgát, mondhatnánk középre helyezkedve, de a helyzet az, hogy a 2015-ben akuttá vált migránsválság óta a kormánykommunikáció, amit az ellenzék előszeretettel nevez „propagandának”, a legsúlyosabb kérdésekben – migráció, ismételt globalista támadás keresztény közösségek és kulturális hagyományaikat védő nemzetek ellen, a gyermekek csonkoló műtéteiben csúcsosodó LMBTQXYZ-őrület – a valóságot fedi. Mi több, a kormány álláspontja egybeesik a józanság, a normalitás létparancsaival. S akkor nem beszéltünk még a munkacentrikus, nemzetvédő gazdaságpolitikáról, demográfiáról, nemzet- és országépítésről, nemzetelvű külpolitikáról, hadseregfejlesztésről.

Magyarán nem kell ahhoz jobboldalinak lenni, hogy az ember elismerje azt, amiben a hét éve még Orbán-szoborfejet rugdosó Dopemantól a terror-rágalom miatt az ismételt bebörtönzés Damoklesz kardja alatt élő, Orbán Viktortól lényegesen jobbra álló Budaházy Györgyig a tárgyszerű ítélkezés képességével megáldott gondolkodó polgárok egyetértenek. Tételesen, hogy a rendszerváltás óta nem volt ilyen színvonalú kormánya Magyarországnak.

Szomorú végigtekinteni a nemzet ellenségeivel paktáló, politikai rövidlátással megvert egykori értelmiségiek során, Elek Istvántól Mellár Tamáson át Pálinkás Józsefig, akik valamilyen rejtélyes oknál fogva tényleg hiszik, hogy egy új Gyurcsány-korszakban szebb jövő köszönt Magyarországra.

Őket biztosan nem fogja semmilyen petíció megingatni abszurd képzelgéseik valóságként való percipiálásában. Arra viszont alkalmas lehet az akció, hogy erőt mutasson fel, felrázza a választói bázist, felhívja a figyelmet egy esetleges kormányváltás veszélyének nagyságára. Ifj. Lomnici Zoltán így foglalta össze találóan a petíció lényegét: „A 2010-ben felálló jobboldali kormány előbb talpra, majd fejlődési pályára állította a magyar gazdaságot, így a beharangozott aláírásgyűjtést az elért eredmények megvédéseként, »a nemzeti kormány országmentéseként« lehet értékelni.”