Sok sebből vérzik az alkotmányunk

Ezen az úttörő jellegű rendezvényen elsősorban a kisebbségekre vonatkozó alkotmányjogi gyakorlat kerül majd szóba. Hogy az alkotmánynak mi a jelentősége a magyarság számára, arról Tamás Sándor tanácselnök és Antal Árpád polgármester, valamint Puskás Bálint korábbi alkotmánybíró a megyeházán tartott sajtótájékoztatón beszélt.

Az alkotmány kérdése számunkra, kisebbségiek számára sokkal fontosabb, mint a többségnek: amikor a többség részéről jogsértést észlelünk, akkor fordulunk egy olyan független(nek feltételezett) fórumhoz, amilyen az alkotmánybíróság, mert az a garancia a jogrend betartására és a közösségi jogok gyakorlására – mondta bevezetésképpen Tamás Sándor.

A testület (formális) semlegességének biztosítása végett az alkotmánybíróságban háromévenként változik 3-3 bíró. Annak ellenére, hogy a magyarság az 1992-es népszavazáson nem szavazta meg a rendszerváltás utáni első alkotmányt, mert tartalmazta az egységes és oszthatatlan nemzetállam megfogalmazást, ezzel tagadva az őshonos kisebbségek létét, a magyarságnak a legerősebb fogódzót jelenti az alkotmány, a magyar közösség hivatkozik rá legtöbbször – nyomatékosította a tanácselnök.

Nevetséges, hogy Romániában időnként az is alkotmányellenes, ha az alaptörvényt meg szeretnénk változtatni – fogalmazott meg erős kritikát Antal Árpád. Éppen az alkotmányban van leszögezve egyes cikkelyek megváltoztathatatlansága. De nemcsak ez kifogásolható benne, hanem az is, hogy francia mintára van megszerkesztve, így lett Románia félig elnöki, félig parlamenti köztársaság.

Ezt az értelmezhetőséget, a nem egyértelmű megfogalmazásokat tartja Puskás Bálint is az alkotmány negatívumának, így ő maga az alkotmány teljes módosításának híve. Tamás Sándor szerint az alaptörvényben éppen emiatt nem lehet egy tiszta, világos irányvonalat lefektetni. Minden olyan rendszer, amely helyi autonómiát jelent, mindig függ egy párhuzamos rendszerben levő valakinek a jóváhagyásától.

A volt alkotmánybíró ugyanakkor megosztotta saját tapasztalatát is: a testület tagjai, akiket politikai alapon választanak meg, politikailag elfogultak, elkötelezettek az őket odahelyező pártnak, illetve a mandátumuk letöltése utáni újabb funkciók reményében is szolgálatot tesznek nekik. Az elmúlt harminc évben négy magyar szerepelt az alkotmánybírói testületben: Fazakas Miklós, Kozsokár Gábor, Puskás Bálint és jelenleg Varga Attila.

A hónap végi konfrencián részt vesz Sulyok Tamás, a magyar alkotmánybíróság elnöke, Korhecz Tamás, a szerb alkotmánybíróság magyar tagja, Varga Zs. Tamás volt magyar alkotmánybíró, jelenleg a Kúria elnöke, Mészáros Lajos, a szlovák alkotmánybíróság volt tagja, Szigeti Lubos, a szlovák alkotmánybíróság alelnöke, Varga Attila román alkotmánybíró, Puskás Bálint és az uzoni Benke Károly, a román alkotmánybíróság segédbírói testületének tagja, „mindenki jobb keze”.