Sok munka a szemétválogatás

Az önkormányzatok és a lakosság közös érdeke, hogy a szaknyelven „lerakástól való eltérítési mutató” minél magasabb legyen, azaz minél nagyobb százalékban kerüljön újrahasznosításra a hulladék. Amennyiben nem sikerül teljesíteni az EU által megszabott célszámokat, az önkormányzat bizonyos „büntetést” fizet az államnak, amely nem kis összeget jelent, végső soron pedig a fogyasztóknak is nagyobb számlát kell törleszteniük hónapról hónapra a szemétszállításért.

Ezért lenne fontos, hogy minden a megfelelő konténerbe kerüljön, megkönnyítve ezzel a szétválogatási munkát, mert – a szkeptikus hangok ellenére – bizony külön-külön hasznosítják a fémet, műanyagot, üveget, papírt stb., de ezeken belül is alkategóriák vannak.

A síküveg például nem minősül csomagolóanyagnak, és mint ilyen, más elbírálás alá esik, nem lehet a többivel együtt hasznosítani, bár a „rendes” üvegnek is olyan alacsony a felvásárlási ára, hogy még a szállítási költséget sem fedezi, de bizonyos kompenzáció jár érte, ezért fenntartható a rendszer. A PET-palackok közül az átlátszókat jó áron lehet értékesíteni, a barnát viszont nem, ezért ezeket is különválogatják, hogy utóbbi ne húzza le az árat.

Sajnos, ezen a területen is nagyban függünk Kínától, az ottani gazdasági folyamatok befolyásolják, hogy miként értékesíthető a fém – most például nagyon nehezen, hazánkban nem dolgozzák fel, a „vasazó” romák is külföldön adják el a „zsákmányt”. Megoldatlan például az alufólia feldolgozása, ezért ezzel érdemes lenne takarékosan bánnia a lakosságnak, csak akkor használni, ha mindenképp szükséges.

Zonda Balázs, a Gosp-Com Kft. igazgatója minapi sajtótájékoztatóján kitért arra is, hogy a cég kézdivásárhelyi, Budai Nagy Antal utcai telephelyén 7–15 óra között díjmentesen vesznek át síküveget, elektronikai készülékeket, és ide lehet hozni az építkezési hulladékot is. Helyszínről is vállalnak elszállítást bizonyos díj ellenében. Általános hiba ugyanakkor, hogy mindenféle lomot az építkezési hulladék közé kevernek felújításkor, bontáskor, holott abba csak tégla-, beton-, cseréptörmelék kerülhetne. A fát, műanyagot, pur-habot, síküveget nem volna szabad belevegyíteni.

Egy rendelkezés szerint 2023-ig a textíliát is külön kell gyűjteni, ez rengeteg fejtörést okoz, mert nem lehet feldolgozni, és hatalmas mennyiségben dobunk ki ruhát nap mint nap.

Ambrus József, a Kovászna Megyei Integrált Hulladékgazdálkodási Egyesület igazgatója (ADI SIMD) rámutatott: az „integrált” kifejezés teljes mértékben he­lytálló a megnevezésben, hiszen csak közösen, az önkormányzatok, illetékes cégek, lakosság együttes összefogásával lehet kezelni ezt a kérdést, és eleget tenni az előírásoknak. Országos szinten is kivételes, hogy a tömbházlakóknak is lehetőségük van külön gyűjteni a biológiailag lebomló hulladékot, emelte ki, ugyanakkor hozzátette: csak szelektív gyűjtésből nem lesz lehetséges teljesíteni az előirányzott uniós mutatókat, ezért Lécfalván mechanikai-biológiai kezelő központot alakítanának ki a háztartási hulladék nagyobb arányú újrahasznosítása érdekében