Sikeres erdővidéki diáklány

Moroianu Ana a baróti Gaál Mózes Általános Iskola hetedik osztályos diákja, jeles tanuló, számos tantárgyverseny díjazottja. Tavaly a Kriza János Balladamondó, Balladaéneklő és Mesemondó vetélkedő országos szakaszán, a mesemondó kategóriában harmadik helyen végzett. A diáklánnyal és felkészítő tanárával, Timár Idával a megvalósításokról, valamint a tervekről beszélgettünk.

Ana rutinos versenyző, mindig a feladatra koncentrál, és megpróbál a lehető legjobban teljesíteni. Igazi csapatjátékos, de az egyéni megmérettetésektől sem riad vissza.

– Kíváncsi természetű vagyok, ezért szeretek különböző versenyeken részt venni. Különösen a csapatversenyeket kedvelem, mert nagyon szeretek csapatban dolgozni, talán ezért is vagyok a 2017-ben megszervezett Natura 2000 csapatversenyre a legbüszkébb, hol számos vetélytársat legyőzve hoztuk el a fődíjat, ami háromnapos kirándulás volt Egerbe. Viszont a Bolyai matematika verseny megyei szakaszán elért harmadik díj is sokat jelent a számomra, a technológia olimpiász megyei első helyével együtt. Utóbbi szintén meghatározó élmény volt, mivel egy hetet tölthettem el Aradon, az országos döntőn, azonban a mesemondó verseny sem maradhat ki, ahol a VII–VIII. osztályosok kategóriájában országos harmadik helyet szereztem – magyarázta a diáklány.

Bár a versenyekre való felkészülés időt és energiát igényel, mégsem érzi megterhelésnek a pluszmunkát.

– Törekszem minél hatékonyabban, következetesen tanulni és csak olyan versenyeken részt venni, amelyek felkeltik érdeklődésem. Így nem tűnik plusz időnek vagy energiának a felkészülés, amiben tanáraim és az iskola is nagy mértékben támogat. Persze hazudnék, ha azt mondanám, hogy a felkészülés nem jár némi lemondással, de a mesében is a királyfi megküzd a sárkánnyal, vagy a szegény legénynek három próbát kell kiállni azért, hogy elnyerje jutalmát – véli.

A hetedikes diáklány mesemondóként is sikeres, legutóbb a Kriza János-verseny országos szakaszán harmadik díjban részesült.

– Már pici korom óta szeretem a meséket, mert a mesében a gonosz mindig elnyeri méltó büntetését, a jó meg a jutalmát, tehát úgy érzem, hogy a mesék segítenek abban, hogy jó döntéseket hozzak, hogy több szemszögből láthassam a világot. A meséket mindig anyával közösen választjuk, rengeteget elolvasva, régi meséskönyveket előkotorva. Igazából arra a mesére esik a választásom, amelyik első hallásra a legjobban leköt. A mesét sokat kell gyakorolni, amíg „megérik”, amíg a mesemondó teljes átéléssel, magabiztosan tudja előadni. Szerencsére nálunk elegendő idő van a felkészülésre a megmérettetések előtt.

A mesemondásnál több dologra is kell összpontosítani.

– Elsősorban arra figyelek, hogy a mese az egyéniségemnek megfelelő legyen, szórakoztassa a közönséget, a mondatok végén a hangsúly ereszkedő legyen, és érződjön a mese szereplőinek a hangulata. Nem követelmény, viszont jobban szeretek olyan meséket választani, amelyek nem találhatók meg a világhálón, vagy kevésbé ismertek, mivel a közönség és a zsűri figyelmét is jobban magával ragadja egy addig nem hallott mese – fejti ki Ana.

Szeret beszélni, kommunikálni, a figyelem középpontjában lenni.

– Nagyon szeretek beszélni, szeretem, ha rám figyelnek, de mesélés közben megszűnik picit a világ, megpihen, majd a képzelet kitárul, és csak mesélek, próbálom tartani a szemkontaktust a közönséggel, próbálom megnevettetni őket és magammal vinni, hadd éljék át ők is a mesét. Nem mondanám, hogy lámpalázas vagyok, de egy természetes szorongás bennem is van. Versenyre készülve mindig elmondom az osztálytársaim előtt a mesét, ugyanis ők a legjobb közönségem, néha az is megesik, hogy annyiszor hallották a mesét, hogy egytől egyig kívülről fújják az egészet. Úgy gondolom, minél többet gyakorlom közönség előtt a mesét, annál jobban megszűnik az izgulás.

A sikertelenség elkeseríti, de igyekszik túllépni rajta.

– Természetesen volt már olyan, akár mesemondó-, szavaló- vagy tantárgyversenyen, hogy nem úgy sikerült, ahogy szerettem volna, ilyenkor nagyon elkeseredem és dühös is leszek, de eddig mindig sikerült túltennem magam rajta. Úgy érzem, a kudarcok kezelésében még rengeteget kell fejlődnöm.

Ana kitűnő tanuló, naponta átlag 3–4 órát készül a tanórákra és szabadidejét is hasznosan tölti.

– Idén 11 éve tagja vagyok a Mozaik tornacsapatnak, amellyel nagyon sok versenyre járunk az országban és ezen kívül színjátszó körre is járok. Nagyon szeretek rajzolni, ezért tavaly részt vettem egy jobb agyféltekés rajztanfolyamon, amelyben el szeretnék jutni a művészképző szintig. Emellett az iskolánk újságjának, a Plajbásznak egyik szerkesztője vagyok.

Inkább a humán tantárgyakat kedveli, mint a német, angol, magyar, azonban kedvencei közé tartozik a kémia, fizika és biológia is. Arra a kérdésre, hogy felnőttként mivel szeretne foglalkozni titokzatosan válaszolt.

– Van egy nagy álmom, Seherezádé mondta az Ezeregyéjszaka mesében: „a mese megkönnyíti a szívet, olyan porhanyóssá teszi , hogy az álom magvai könnyen kicsiráznak benne”.

Timár Ida magyar szakos tanár szerint Ana nemcsak tehetséges, de igen szorgalmas, kitartó, igényes diák.

– Rendszeresen és érdeklődéssel dolgozó, tudatosan komoly, eredményes munkát végző diák. Felelősségérzet, lelkiismeretesség, következetesség, céltudatosság jellemzi. Sokrétű tevékenységet folytat, példamutató magatartású, kimagasló szorgalmú lány. A magyar nyelv és irodalom rajongója. Mindezen túl a művészet, a sport iránt is nagy érdeklődést mutató diák. Sikeres tevékenységet tud maga mögött az iskola újságíró csoportjának tagjaként is. Annát a Gaál Mózes Általános Iskola kiemelkedő és érdemes tanulói közé sorolhatjuk – jellemezte tanítványát.

A pedagógus szerint a népmese a legjobb érzelmiintelligencia-fejlesztő módszer, és a minőségi idő egyik legértékesebb módja.

– Akik mesét hallgatnak, illetve olvasnak, sokkal könnyebben küzdenek meg az élet nehézségeivel, hiszen számtalan példát, mintát kapnak a mesékből, hogyan oldhatóak meg a problémák, és megélhetik azt is, hogy érdemes hinni a jóban, mert majd egyszer elnyeri méltó jutalmát. A népmese feszültségoldás is egyben. Nem csak a gyermekre, a felnőttre is jó hatással van – tette hozzá.

Úgy véli, szükség van vetélkedőkre, versenyekre, mert lehetővé teszik, hogy a tanulók a társakkal való összehasonlítás során felbecsüljék a saját értékeiket. Elősegíthetik a hosszabb távú önfejlődést is.

– Az iskolai nevelés egyik alapvető feladata a gyerekek önismeretének fejlesztése. Ennek során a diákok felismerik saját erősségeiket és gyengeségeiket. A megfelelő szintű önismeret adhat ugyanis esélyt arra, hogy az életben megtalálják a személyiségüknek és képességeiknek megfelelő területet. Az egyén a másokkal való összehasonlítás során tanulhat önmagáról a legtöbbet – summázott a pedagógus.