Semjén: az RMDSZ és a Fidesz-KDNP szövetségét az erdélyi magyar választók kényszerítették ki

A magyar kormány miniszterelnök-helyettese a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kongresszusán mondott köszöntőjében beszélt erről pénteken, Kolozsváron. Kijelentette: azok az erdélyi magyarok kényszerítették ki a magyarországi kormánypártok és az RMDSZ együttműködését, amelyek elsöprő többségben szavaznak a romániai választásokon az RMDSZ-re, a magyarországi választásokon pedig a Fidesz-KDNP-re.

Kijelentette: "Semmi nem fogadható el, ami gyengíti az RMDSZ-t", mert ha a szövetség meggyengülne, véget érne az erős magyar érdekképviselet az erdélyi önkormányzatokban és a bukaresti parlamentben. Úgy vélte: az RMDSZ-re a román-magyar kapcsolatok területén is szerep hárul. Hozzáfűzte: amikor Románia és Magyarország együttműködött, az segítette a brüsszeli források lehívását.

Semjén Zsolt a kongresszuson jelen levő román politikusokhoz szólva kijelentette: az RMDSZ és Magyarország soha nem kért olyan kisebbségi jogokat, amelyekre nincsen számos példa az EU-ban. "Ha elfogadnánk, hogy vannak olyan jogok, amik járnak másnak, de nem járnak az erdélyi magyarságnak, azt fogadnánk el, hogy kevesebbek, alávalóbbak vagyunk más népeknél. Ha másoknak jár, nekünk is jár, ha másoknak szabad, nekünk is szabad. Annak a megértését kérjük, hogy amit kérünk, az nem extremitás, hanem normalitás" - fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.

Semjén Zsolt kijelentette: a magyarországi románság akkor énekli a román himnuszt, és akkor teszi ki a román zászlót az épületeire, amikor akarja. A jelképek szabad használatát kéri az erdélyi magyarság is. Kijelentette: Magyarország rendezte a viszonyát Szerbiával, a V4-ek között kiválóan együttműködik Szlovákiával, és készen áll arra is, hogy Romániával együttműködjön. Hozzátette: az együttműködés hiánya nem a magyar félen múlik.

A Fidesz üzenetét közvetítő Kocsis Máté frakcióvezető a közelgő EP-választás fontosságára hívta fel a figyelmet köszöntésében. Kijelentette: közös feladat rávenni Brüsszelt, hogy döntsön az őshonos kisebbségek védelméről. Hozzátette: majdani EP-képviselőik szót fognak emelni a jogsértések ellen is.

"Számunkra nem elfogadható az, hogy bárhol betiltsanak magyar szimbólumokat, nem elfogadható az, hogy ártatlanul börtönbe zárjanak magyarokat, és nem elfogadható az sem, hogy visszaállamosítsanak magyar magán- és közösségi, illetve egyházi tulajdonokat" - fogalmazott.

Az MSZP üzenetét hozó Molnár Zsolt képviselő, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának az alelnöke kijelentette: a magyar nemzet egyesítése egy olyan Európában jöhet létre, amelynek nincsenek belső határai, és közös a fizetőeszköze. Elmondta: az MSZP az RMDSZ-t tekinti az erdélyi magyarság egyetlen hiteles képviselőjének, támogatja a kettős állampolgárságot, a határon túliak választójogának a kiterjesztését, és egyetértenek az autonómiatörekvésekkel, és kezdeményezik a magyar-román közös kormányüléseket.

Az LMP üzenetét hozó Ungár Péter kijelentette: pártja álláspontja több kérdésben változott az elmúlt tíz évben, de a határon túli magyarok ügye mellett változatlanul minden fórumon kiálltak, és azon munkálkodnak, hogy a nemzetpolitikában a magyarországi parlamenti ellenzékben is konszenzus legyen.

Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) üzenetét közvetítő Vincze Loránt elnök kijelentette: a hetven éves páneurópai szervezet soha nem állt olyan közel ahhoz, hogy európai szinten rendezze az őshonos kisebbségek ügyét, mint most, és éppen az RMDSZ indította el a Minority SafePack európai polgári kezdeményezést.

A kongresszust a vajdasági, felvidéki, kárpátaljai és horvátországi magyarok érdekvédelmi szervezeteinek a vezetői is köszöntötték.

(MTI)