Rossz a szponzortörvény

„A jelenlegi törvények értelmében a magánszemélyek a már befizetett jövedelemadójuk 3,5 százalékát felajánlhatják egy civil szervezet támogatására, a jogi személyek pedig adóalapjuk 20 százalékát fordíthatják erre a célra. A gyakorlat azt mutatja, hogy a cégek töredéke él ezzel a lehetőséggel. Törvénytervezetünkben olyan megoldást javasolunk, amely lehetővé tenné a vállalkozásoknak, hogy a már befizetett adójuk egy részét visszamenőleg 7 évre felajánlhassák valamely civil szervezet támogatására” – mutatott rá Miklós Zoltán, az RMDSZ Kovászna megyei parlamenti képviselője, a törvénytervezet kidolgozója azt követően, hogy iktatta a parlamentben a kezdeményezést.

A háromszéki törvényhozó kifejtette, a profitadót fizető cégek a lehetséges támogatási összegnek csak a felét, míg a forgalmi adót fizető mikrovállalkozások az összadóalap egyötödét ajánlották fel civil szervezeteknek szponzorációként, így évente mintegy 2 milliárd lej marad az államkasszában.
Számos civil szervezet önkormányzati támogatásból él, függ annak a finanszírozásától – mondta Miklós Zoltán, akit saját bevallása szerint a Sepsi–SIC sportklub helyzete inspirált a jogszabálytervezet kidolgozására. A képviselő korábban elnöke volt a sportklub igazgatótanácsának.

– Ha az önkormányzat nem lenne, nekünk sem lenne kosárlabdacsapatunk, kézilabdacsapatunk, nem lenne semmi ebben az országban, ha az önkormányzatok nem támogatnák a kulturális és sportegyesületeket, mert a szponzortörvény nem elég hatékony. Újabb és újabb lehetőségeket kell kidolgozni, hogy az adónak a felajánlható része a civil szervezeteknek elérhető, egyszerűen utalható legyen. Ha a magánszemélyek esetében megoldható, hogy azok a már befizetett adójukról a következő évben rendelkezhetnek, akkor ugyanezt a lehetőséget teremtsük meg a cégeknek is. Jelenleg, ha valakinek van 100 ezer lej profitadója, aminek a szponzoralapja 20 ezer lej, idén mind a 100 ezret felajánlhatja. 20 ezret elszámolhat idén, a következő évek profitjából pedig az összeg további részét. Ugyanezt kellene lehetővé tenni visszamenőleg is. Persze a törvénynek nincs visszamenőleges hatálya, tehát 2022-ben nem 2017–18-ra fizethetünk, mert azok az évek pénzügyileg le vannak zárva. Ha ez 2022-ben életbe lépne, akkor 2023-ban a 2022-ben fel nem használt összeget tudná átirányítani egy cég, 2024-ben a 2023-as és 2022-es adó felől is rendelkezhetne és így tovább – magyarázta az alkalmazás elképzelt módszertanát a közgazdász végzettségű képviselő.

Mivel a tavaszi ülésszaknak vége, a törvénytervezet ősszel kerül a szakbizottságokba és a szenátusba, majd a képviselőházba.