Romániában sok a kórházi ágy de kevés az orvos, és kevés pénzt fordítanak egészségügyre

A portál az elérhető 2017-es, 2018-as romániai és európai hivatalos statisztikák alapján készítette el elemzését, amely a Románián és Erdélyen belüli regionális különbségekre is kitér.

Az elemzésből kiderül: Romániában 2018-ban 676 fekvőbeteg-ellátást biztosító intézmény működött, melyekben 138 606 kórházi ágy szolgálta ki a betegeket. Ez 7,1 kórházi ágyat jelent ezer lakosra vetítve, amivel Románia az EU-s tagállamok rangsorának első felében foglal helyet. Az Európai Unióban 2017-ben átlagosan öt kórházi ágy jutott ezer lakosra. E mutató szerint Németország (8,0), Bulgária (7,5), Ausztria (7,4) és Magyarország (7,0) előzte meg Romániát, míg a rangsort Dánia (2,6), az Egyesült Királyság (2,5) és Svédország (2,2) zárta.

Románián belül a fővárosi körzet helyzete a legjobb, ahol 10,4 kórházi ágy jut ezer lakosra, Erdély enyhén átlag feletti (7,4), Moldva (6,5) és Havasalföld (6,1) pedig átlag alatti. Az erdélyi régiók esetében a Maros és Kolozs megyét magba foglaló Közép-Erdély áll az első helyen (8,9), de a kórházi ágyak relatív számának tekintetében átlagon felüli a székelyföldi ellátottság is (7,5).

A hivatalos adatokból azonban az is kiderül, hogy a romániai kórházi ágyak kihasználtsága meglehetősen alacsony, mindössze 64 százalékos.

Míg az EU-ban 2017-ben átlagosan 3,64 gyakorló orvos jutott ezer lakosra, Romániában ez az arány 2,93, és ezzel az aránnyal Románia csak Lengyelországot (2,38) és az Egyesült Királyságot (2,81) előzi meg. Magyarország is az EU-átlag alatt szerepelt a rangsorban ezer lakosonként 3,32 orvossal. Románián belül ebben a statisztikában is Bukarest és körzete vezet, és Erdély az országos átlag fölött szerepel. Rendkívül nagyok azonban az Erdélyen belüli regionális különbségek. Míg Közép-Erdélyben 4,4 orvos jut ezer lakosra, a Bánságban pedig 3,6, a Partiumban csupán 2,2 és Székelyföldön mindössze 1,5.

A háziorvosok statisztikája is ugyanazokat a regionális különbségeket mutatja. Romániában egy háziorvosnak átlagosan 1652 személyt kell ellátnia. Erdélyben kicsivel jobb a helyzet: itt 1555 lakos jut egy háziorvosra, ám ez a szám is nagyon különbözik az egyes régiókban. A Bánságban 1280, a Partiumban 1532, Közép-Erdélyben 1556, Székelyföldön pedig átlagosan 1855 személy tartozik egy háziorvosi körzethez.

Az egészségügyi szakdolgozók (ápolók, asszisztensek, szülésznők, védőnők, laboránsok, gyógytornászok stb.) statisztikájában Románia az európai középmezőnyben helyezkedik el, Románián belül viszont Székelyföld az egyik legjobb mutatókkal rendelkező régió. Országosan ezer lakosra 7,14 egészségügyi dolgozó jut, több, mint Magyarországon, ahol ez a szám 6,76. Erdély ellátottsága ezen a területen megegyezik az országos átlaggal.

Az erdélyi regionális bontás azt jelzi, hogy éppen azok a régiók Székelyföld (8,33) és Észak-Erdély (7,93) állnak a legjobban az ezer lakosra jutó egészségügyi szakdolgozók rangsorában, ahol a legnagyobb az orvoshiány. A mutató Dél-Erdélyben (6,91) és a Partiumban (6,45) a legrosszabb.

Az Erdélystat.ro tanulmánya arra is kitér, hogy az Eurostat (2017-es) adatai szerint, az EU-ban Románia fordította a bruttó hazai terméke (GDP) legkisebb hányadát az egészségügyre. Míg az EU tagállamai átlagosan a GDP-jük 9,9 százalékát költötték az egészségügyi kiadásokra, Magyarországon 6,9, Romániában pedig 5,2 százalékos volt ez az arány.

Az egy főre jutó egészségügyi kiadások rangsorában is Románia volt a sereghajtó az EU-ban. Míg a lista élén található országok Svédország és Dánia átlagosan 5206, illetve 5134 eurót költöttek egy-egy polgáruk egészségére, a romániai összeg (494 euró) nem érte el ennek az egytizedét.

(MTI)