Románia folytatja az oltást az AstraZeneca koronavírus elleni vakcinájával

Valeriu Gheorghiţă hangsúlyozta, nem lesz korhatári korlátozás, bárki megkaphatja az AstraZeneca oltóanyagát. Azok, akiknek már beadták az első dózist, megkapják a másodikat is, azok esetében azonban, akiknél az AstraZeneca vakcinájának első adaga vérrögképződést okozott, ellenjavallt a második dózis beadása.

A katonaorvos nyomatékosította, az oltásról való lemondás vagy annak halogatása a megbetegedés súlyos formáinak kialakulásához vezethet, másrészt kompromittálhatja a nyájimmunitás elérését.

A szakember kiemelte, amint arra az Európai Gyógyszerügynökség (EMI) is rámutatott, az oltás előnyei továbbra is meghaladják az esetleges kockázatokat. Hozzátette, azonosítottak egy lehetséges ok-okozati viszonyt az oltás és a vérrögképződés között, utóbbi előfordulása azonban nagyon ritka. Április 4-éig több mint 34 millió adagot használtak fel az oltóanyagból világszerte, és 222 vérrögképződéses esetet jegyeztek, ami azt jelenti, hogy 100 ezer személyre 0,65 ilyen eset jut - magyarázta.

Ugyanakkor Romániában 100 fertőzött személyből 2,5 életét veszti, és egyre több a súlyos eset a fiatal fertőzöttek körében is - magyarázta.

Csak azon személyek esetében nem javallott az AstraZeneca oltás második dózisának a beadása, akiknél az első dózist követően anafilaxiás sokk vagy vérrögképződés lépett fel - nyomatékosította Valeriu Gheorghiţă.

Mindkét esetben orvosi kivizsgálásra és döntésre van szükség, magyarázta a katonaorvos.

Arra a kérdésre, hogy milyen kritériumok alapján javasolják a második dózissal való immunizálást egy másik oltóanyaggal, Gheorghiţă azt válaszolta, hogy erről zajlottak a nap folyamán a megbeszélések a szakértői csoportban, és az biztosra vehető, hogy minden egyes ilyen esetet külön, személyre szabottan vizsgálnak ki, figyelembe véve az illető személy kórtörténetét, különböző betegségekre való hajlamosságát, és mérlegelik a beoltással járó kockázat és az előny arányát. Az orvosi döntésben pedig a háziorvos szava a legfontosabb, mivel ő ismeri a legjobban a páciens kortörténetét, magyarázta Valeriu Gheorghiţă.

Arra a kérdésre, hogy milyen konkrét intézkedéseket hozott annak érdekében, hogy az oltási kapacitás a célkitűzésben szereplő napi 100.000 oltásra emelkedjen, Gheorghiţă rámutatott, hogy ezekről az intézkedésekről folyamatosan tájékoztattak eddig. Ezek között van a háziorvosok bevonása a kampányba (ez idáig több mint 3000 orvos csatlakozott, de remélik, hogy számuk növekedni fog), a mobil oltópontok működésbe helyezése április 20-a után, illetve az összes oltóközpont megnyitása országszerte a hónap folyamán, valamint az oltópontok napi kapacitásának növelése, ami már április 7-én hatályba lépett, részletezte a CNCAV elnöke.

Az oltási kampányt koordináló országos bizottság (CNCAV) tájékoztató anyagot bocsát ki a lakosság számára azokról a tünetekről, amelyek felléphetnek a koronavírus elleni oltószer beadása nyomán, hogy indokolt esetben az immunizált személyek orvoshoz fordulhassanak - jelentette ki csütörtökön a bizottság elnöke.

Valeriu Gheorghiţă szerint rendkívül fontos a kommunikáció és a tájékoztatás, az, hogy az emberek tudják, mire kell figyelniük oltás után, milyen tünetek fellépése esetében kell orvoshoz fordulniuk.

"Éppen emiatt az országos gyógyszerügynökséggel közösen elkészítünk egy ismertetőanyagot az oltást igénylő vagy a már beoltott személyek számára, amelyben részletesen és mindenki számára érthetően elmondjuk, hogy melyek azok az esetleges tünetek és veszélyre utaló jelek, amelyek fellépése esetében orvosi vizsgálatra kell jelentkezni" - fejtette ki Gheorghiţă a Victoria-palotában tartott sajtótájékoztatón.

Az ismertetőanyagot az oltáskampány portálján (RO Vaccinare), illetve az immunizálást végző központokban lehet tanulmányozni.

Gheorghiţă szerint az oltás nyomán fellépő esetleges tünetek a következők: légzési nehézség, mellkasi fájdalom, duzzanat, a lábak dagadása, kitartó hasi fájdalom, kitartó és a megszokott fájdalomcsillapítókra nem szűnő, erős fejfájás, amelyhez látási zavarok társulnak, vagy bevérzés, illetve vérzés megjelenése a tűszúrás helyétől eltérő zónában. Ha ezek a tünetek az oltást követő 14 nap során megjelennek, orvoshoz kell fordulni, nyomatékosított a CNCAV elnöke.

Gheorghiţă felhívást intézett ugyanakkor az egészségügyi szakemberekhez és a beoltott személyekhez, hogy minden jelentkező mellékhatást jelentsenek és kísérjenek nagy figyelemmel, hogy minél nagyobb számú adat álljon a rendelkezésre nem csupán Románia, hanem egész Európa számára.

(Agerpres)