Reform a polgár bőrén

A most hatalmon lévő csapatot nem a nép voksa tette oda, hiszen a választani elment harminc százaléknak alig húsz százaléka bízott a liberálisokban. De az államelnök addig kavarta a lapokat, illetve a pártokat, hogy az addig lenézett és számos alkalommal megsértett magyar honatyákkal kijött a többség. Ezek aztán országot, népet leszegényítő ténykedésbe kezdtek.

Florin Cîţu miniszterelnök a bemutatott ország-helyreállítási programot úgy magyarázta, mintha az EU kényszerítette volna Romániára. Mikor az ország vezetői a lakosságról hét bőrt húznak le, a gazdaságot tönkreteszik, sőt a cégek egy részét eladják külföldieknek, mindezt EU-s követelménynek állítják be. Egy ilyen ország-legatyásító politikának már voltunk tanúi, amikor a Băsescu–Boc-páros ugyancsak a polgárok vállaira rakta a problémák megoldását, és ekkor is az EU-val takaróztak a jövedelmek lefagyasztása miatt, ahelyett, hogy a bankok és nemzetközi cégek bevételeit adóztatták volna meg. Kiderült, hogy hazudtak, átverték a né­pet.

Ugyanezt akarja megtenni a Cîţu-csapat is. Ez a tanulmányait tikosító „szakember” a vadliberalizmusról szóló tételeit szeretné most gyakorlatba ültetni. A templom egerénél is szegényebb népnek azt akarja beadni, hogy majd évek múlva úgy fog élni, mint Nyugaton, mert addigra behozzák a gazdasági lemaradást. Ezt a népet megszámolhatatlan sokszor etették már ezzel, legutóbb az államelnök, Klaus Iohannis biztatta azzal a választókat, hogy mandátuma alatt jobb lesz az élete. Nem lett jobb, sőt.

A program nagy általánosságokat tartalmaz, beruházásokat, és európai szinten jóváhagyták, állítja Cîţu; amiért harcolni kell még, hogy a pénzt megkapják. A harc az lehet, hogy mindezt még nem beszélték meg az ellenzékkel, pedig szavazatuk nélkül nem jön ki az elfogadásához szüksége kétharmados többség. És az ellenzék arra is választ akar, hogy hova tűnt a bankoktól eddig felvett 30 milliárd euró. Azért kérdik, mert a terv szerint újabb tizenöt milliárd bankkölcsönt kell felvenniük.

Egyébként a lehívható összeg 29,2 milliárd euró, melynek egyötödét a digitalizáció bevezetésére és jelentős részét a gazdaság „zöldesítésére” kell költeniük. Tehát 43 százalékát fordíthatják beruházásra!