Rajtunk is múlik, mennyire érintenek

Szabó Árpád közgazdász, a Partiumi Keresztény Egyetem oktatója szerint az idei évre az lehet a legrosszabb forgatókönyv, ha tovább drágul az energia és az üzemanyag ára, és emiatt megdrágul minden egyéb is, így többe kerül az élelmiszer és a lakásfenntartási költségek is. A legoptimistább forgatókönyv szerint idén sikerül visszaszorítani a koronavírus-járványt, megszűnnek a korlátozások és ezáltal megfelelően működnek a cégek, befizetik az adót, nő az állam bevétele és jobban fogunk élni. Számos tényezőtől függ, hogy végül a pesszimistától a derűlátóig, melyik forgatókönyv fog bekövetkezni, az előrejelzés nem egzakt tudomány, mondta a szakértő. 

Szabó Árpád szerint nagy a valószínűsége, hogy a koronavírus ebben az évben is velünk marad, és meghatározza az életünket. Emellett az energiaárak és az üzemanyagár emelkedése megjelenik a többi termék és szolgáltatás árában, ami jelentős mértékben rontja a lakosság életszínvonalát. Az állam ugyan nyugdíj- és gyermekpénz emeléssel próbálja kompenzálni a drágulásokat, ám kérdés, hogy ez mire elegendő.

A közgazdász példaként említette, hogy ha egy családban két gyermek van, akik januártól havonta 60 lejjel több gyerekpénzt kapnak, viszont a család gázszámlája havi száz lejjel több, akkor veszítettek és romlik az életszínvonaluk. Ugyanakkor minden támogatásnak lehet örülni, ám abban reménykedhetünk, hogy az állam növelni tudja az adóbevételeit, mert ha ez nem sikerül, a juttatások terhelik az állami költségvetést, növekszik a deficit, és ezt mindannyian megérezzük. Az idei évi kilátások nem csak a belföldi döntéseken múlnak, hanem világpolitikai fejleményeken is. Az orosz és ukrán helyzet alakulása is döntően befolyásolja a hazai gazdaság alakulását, és mindennapi életünket, véli a közgazdász.

Szabó Árpád szerint mindezeket figyelembe véve érdemes megfontolni, mennyire vagyunk saját kényelmünk rabjai, át tudjuk-e értelmezni életvitelünket, és mennyire függünk egyes szolgáltatásoktól. Például ha csak fél fokkal visszaállítják a hőszabályzót lakásukban, azzal egy fűtésszezonban több száz lejt lehet megtakarítani. A közgazdász rámutatott: azt tartjuk, hogy a vörösbort szobahőmérsékleten kell felszolgálni, de amikor ez a mondás született 18-19 Celsius fok volt a szobákban. Azóta elterjedt a 21-22 Celsius fok is, ám ha felvennénk egy pulóvert, és 20 fokra fűtenénk lakásainkat, kevésbé lennénk kitéve az energiaár-emelkedésnek, összegzett Szabó Árpád.