Putyin óva intett az ukrajnai háborúba való külső beavatkozástól

"Ha bárki kívülről akar beavatkozni az Ukrajnában zajló eseményekbe és elfogadhatatlan stratégiai fenyegetést hoz létre Oroszország számára, tudnia kell, hogy a válaszunk villámgyors lesz" - mondta Putyin,

"Az Oroszország stratégiai biztonságát veszélyeztető fenyegetés esetén végrehajtandó villámgyors csapásokról szóló összes döntést meghoztuk" - tette hozzá.

Emlékeztetett rá, hogy ezt a figyelmeztetést már általa "különleges hadműveletnek" nevezett ukrajnai háború elején elmondta. Mint mondta, Oroszországnak minden eszköze megvan az ellencsapáshoz.

Az Ukrajna elleni inváziót indokolva azt mondta, hogy ennek elrendelésével nagyszabású konfliktust akadályozott meg, amely orosz területen bontakozott volna ki. Leszögezte, hogy a "hadművelet" minden kitűzött célját teljesíteni fogják, hogy történelmi távlatban biztosítsák a Moszkva által függetlennek elismert két Donyec-medencei "népköztársaság", az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt "orosz Krím" és egész Oroszország biztonságát.

Az elnök szerint az Oroszország feltartóztatására törekvő erők szerint a hatalmas országnak pusztán a létezése is fenyegetést jelent rájuk nézve, ezért az Oroszországgal való közvetlen összecsapás felé, a Krím és a Donyec-medence elleni katonai támadást felé sodorták Ukrajnát, amelyet szerinte a Moszkvával szemben ellenséges országok "ellen-Oroszországgá" alakították át, és amelynek mai doktrinális dokumentumai tartalmazzák ezeket a célokat.

"A közelmúlt eseményeinek egész folyamata, beleértve a kijevi rezsim azon igényét, hogy atomfegyverek birtokába jusson, a nyugati biológiai laboratóriumok hálózatának ukrán területen való telepítését, a legmodernebb fegyverek folyamatos Ukrajnába szállítását, megerősíti, hogy a reakciónk ezekre a cinikus tervekre helyes és időszerű volt" - mondta Putyin.

Putyin emellett megjegyezte, hogy az Oroszország gazdasági megfojtására tett nyugati kísérlet szerinte kudarcot vallott. Az elnök az ország belső piaca stabilitásának biztosítása mellett az ipari szuverenitás megerősítésére buzdított. Azt ígérte, hogy az Oroszországi Föderáció az elszigetelésére irányuló kísérletekre nagyobb üzleti szabadsággal és az őszinte partnerségre való nyitottsággal, a tulajdonosok és a jóhiszemű befektetők tiszteletével és megbízható védelmével fog válaszolni.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, aki szerdán az eritreai hivatali partnerét, Oszman Szaleh Mohammedet fogadta Moszkvában, kettőjük közös sajtótájékoztatóján azt mondta, Moszkva "különleges hadművelete" során abból indul ki, hogy a "totalitárius nyomás alatt álló" ukrán népnek magának kell meghatároznia a jövőjét, mivel belefáradt abba, hogy "a kijevi rezsim" miatt idegen irányítás alatt áll. Lavrov szerint az ukránok szenvednek a hazájuk militarizálódástól, a neonácik dominanciájától az ország katonai és rendvédelmi intézményeiben, valamint attól hogy a Volodimir Zelenszkij elnök vezette kormány olyan törvényeket fogad el, amelyek szerinte "következetesen kiirtják az orosz nyelvet, kultúrát és oktatást", és amelyek "a nácizmus elméletét és gyakorlatát ösztönzik".

(MTI)