Pünkösd idején Kézdiszentlélekről

Kézdiszentlélek első, Pál nevű papja még nem a mai szentegyház falai között misézett majd’ hétszáz évvel ezelőtt, hanem egy korábbi, de a mai helyén álló román kori kis templomban. A mai templom építését 1401-re teszik, és Apor Kata támogatásával emelték, aki a felcsíki illetőségű Sándor család István fiának volt a felesége. A régi templom tartozékai lehettek az északi támpillérekre átmentett és ma is látható kőből faragott bika- és ember- vagy angyalfigurák, lévén előbbi Lukács, a másik Máté evangélista jelképe. A szentély és a hajó gótikus ablakai 15. századi eredetűek, felső részükön kőből faragott rácsszerű díszítményekkel, azaz mérművekkel, s ugyancsak ebből az időből származik a szentély északi oldalfalába beépített, igényesen kidolgozott szentségtartó fülke. A kórusba középkori eredetű kőből készült szűk lépcső vezet fel.

A századok során különben a báró Apor és a gróf Kálnoky családok voltak az egyházközség fő támogatói, a 17. század végi nagy átépítés idején pedig Szebelébi Bertalan vikárius, korábbi szentléleki plébános. Apor Péterné Kálnoky Borbála a 18. század első felében orgonát építtetett, s ugyanő adományozta a kálváriát megjelenítő képeket, amelyek – amint feljegyezték – képíró munkái voltak.

A templomvárnak nevezett teljes épületegyüttes a falu keleti bejáratánál, a 738 méter magas Perkő-hegy lábánál 588 tengerszint fölötti magasságban áll, s magának a gótikus templomnak egy szakszerű leírás szerint kelet–nyugati tájolású és szentély–hajó–torony térfűzésű szerkezete van. Viszonylag alacsony, sokszögű védőfal veszi körül, amelyhez négy henger alakú saroktorony kapcsolódik. A bejárat a kapubástyán keresztül történik, amelynek nagy- és kiskapuját napraforgó mintájú kazettás díszítésű. Jelenleg a kapubástya emeleti részében kis egyháztörténeti gyűjtemény van berendezve. Tornya háromszintes, 28 méter magas, az egyes szinteken kémlelő ablakokkal.

A 19. századból származó Szalay-féle orgona 1966-ban tűzvészben pusztult el, aztán évtizedekik egy Angster-orgona szólt Isten dicsőségére, 2022-től pedig egy Breil-féle orgona.

Az 1731-ben tett püspöki látogatás jegyzőkönyve leltárba vette az egyházközség akkori ingó- és ingatlan vagyontárgyait s ezek állapotát. Ebben olvasható többek között: „SzentLélek Úr Isten tisztességire építtetett és consecrealtatott és azon templom tisztességes cseréppel fedett, mellynek hossza belöl 19 öl és egy sing, szélessége ugyan belöl 4 öl fél sing. Kereteisse új vagyon, mellynek még hejja vagyon. Ezen templomnak a végihez vagyon ragasztott tisztessiges torny, új sindelből álló fedelezéssel, mellynek vannak 3 harangok. (...) Chorus fából való 1. Ebben hat mutatiora orgona 1. (...)”