Politikai dologidőben

Czegő Zoltán

2017. július 28., 00:392017. július 28., 00:39

Nézem, nézem magam hajnali órán tea mellett, s hát naiv vagyok! Nocsak, kipihenten tán, de mindenképpen van bennem annyi jóhiszeműség, hogy ilyen csöndes, verőfényes órán higgyek valamennyit a román politikusoknak. Na, nem Sabin Ghermán forog a fejemben s a szemem előtt. Benne jókora ideje bízom már, fenntartás nélkül…

A tea odalett, megborotválkozom. Hitem világát sosem akartam simábbá tenni. Merthogy nem lehet. Zuhanyozok, s hát még mindig bízom Johannis mai államelnök székelyföldi látogatásának remélt következményeiben. Lehetséges, attól van ez a hajnali naivitás, mert még nem vették el a meleg vizet, a villanyáramot sem? Mert az autonómiáról volt szó, arról a társadalomszervezési valóságról, amely ma Európában közhely; mindenütt van, ahol kell, s ahol igenis kikövetelik azt, ami jogos. Néprész nem maradhat önnön kultúrája, nyelve nélkül. Bárhová mehetsz e földrészen ma még, elmondhatod, ha nem ismernék derékból föl s le a romániai nemzeti elnyomatásunkat, el azt, amit a képtelenségek országában meg kell élnünk – nevetnek, aztán letörlik tiszta zsebkendőjükkel a könnyeidet.

Szentgyörgy meg Uzon között elütött macskát láttam az úton. Szántam a kölykeit. Őt, mivel már nem is volt, nem volt miért szánnom.

A múlt héten Székelyföldre, nagydarab magyar vidékre jött Johannis német származású román államelnök. Hallatlan elővigyázat mellett fölszólhattunk hozzá, hogy itt, né, ha nem tudná, maradunk iskolák, egyetemek romhalmazain, anyanyelvünk betiltása, kitiltása, miegymás. Nincsenek útjaink és jogaink…

Ha ő mennyben lenne, akkor sem hallatszana föl addig a riogatás meg a magunk rívása. Azt akarom elmondani neki, hogy a román politika sikerekben gazdag, hiszen belátható már az az idő, amikor az sem lesz itt, itthon-földünkön, aki elsiratna bennünket.

Hajnali óránk dologidőnek számít. Az államelnök talán nem kirándulni jött ide.