Pénzügyminisztérium: az első negyedévben 5,5 milliárd lejes deficittel zárt a költségvetés

A múlt hónapban 5,2 milliárd lejes volt az államháztartási hiány (a GDP 0,51%-a).

Az idei év első három hónapjában a konszolidált államháztartási bevételek 74,7 milliárd lejt, azaz a GDP 7,3% -át teszik ki, szemben a 2018-ban jegyzett 7%-kal. Százalékban kifejezve a bevételek 12,5%-kal voltak magasabbak az előző év azonos időszakához képest.

Az előző év első három hónapjához képest a biztosítási járulékok (+21,9%), a jövedéki adóból származó bevételek (+16,8%) és az áfabevételek (+ 14,8%) esetében regisztráltak növekedést idén.

A pénzügyminisztérium szerint a biztosítási járulékokból származó bevételeket befolyásolta a foglalkoztatottak számának növekedése, a bruttó átlagkereset és a minimálbér emelése, valamint a társadalombiztosítási járulékok átruházására vonatozó új jogszabályi feltételek.

Az áfabevételek elérték a 15,3 milliárd lejt az első negyedévben.

Az ingatlanokra kivetett adókból és illetékekből származó bevételek 8%-kal nőttek.

Másrészt 16%-kal csökkentek a bér- és jövedelemadó-bevételek, mert 2018. január 1-jétől a jövedelemadó-kulcs 16%-ról 10%-ra csökkent, és ennek hatásai 2018 februárjától kezdődően érződtek.

Az Európai Unió által kifizetett összegek 3,8 milliárd lejre rúgnak.

Az államháztartás kiadásai az év első három hónapjában 80,2 milliárd lejt tettek ki, ami 13,2%-kal több az előző év azonos időszakában regisztráltnál.

A személyi jellegű ráfordítások 25,7%-kal magasabbak, mint 2018 első három hónapjában, a növekedést az állami szektorban, a 2017/105-ös kerettörvény alapján nyújtott béremelések generálták.

A javakra és szolgáltatásokra fordított kiadások 18%-kal nőttek az előző év első három hónapjához képest. Jelentős növekedés tapasztalható az egészségbiztosítási alap költségvetésében, de az állami költségvetésben is.

A kamatkiadások is 15,5%-kal emelkedtek.

A társadalombiztosítási kiadások 15%-kal nőttek az előző év azonos időszakához képest, elsősorban azért, mert 2018. július 1-jétől a nyugdíjpont 10%-kal 1000-ről 1100 lejre nőtt, illetve a nyugdíjasok szociális juttatása 520 lejről 640 lejre emelkedett.

A beruházásokra fordított kiadások, beleértve a tőkekiadásokat, valamint a hazai és külső forrásokból finanszírozott fejlesztési programokhoz kapcsolódó kiadásokat is, 4,9 milliárd lejt tettek ki.

A 2019-es évi konszolidált költségvetés 2,55%-os nominális GDP-arányos hiányra épül.

(Agerpres)