Pegazus-legenda

Pegazus (Pégaszosz) a görög mitológiából ismert fantázialény – szárnyas ló, aki a rút, kígyóhajú gorgó, Medusza nyakából ugrott ki, mikor azt Perszeusz rövid, de intenzív dulakodás után lefejezte. Kimérák és amazonok ellen Pégaszosz aztán csataménként szolgált, patanyomában költői ihletet tápláló forrás fakadt, majd nyugdíjas éveit az Olümposzon töltötte, az istenek segítőtársaként. És itt a vége, fuss el véle! – mondhatnánk.

De pár ezer év elteltével Pégaszosz patanyomában újabb história látszik felfakadni. A Pegasus kémregéről van szó, egy Magyarországot tárgyaló politikai elbeszélésről, melyben a modernkor pártos krónikásainak gyanúja (avagy feltételes cselekményszövése szerint) állítólag a gonosz magyar kormány törvénytelen eszközzel és módon hallgathatta (!) le, figyelhette (!) meg a Jó oldalán álló hősies ellenzék néhány médiamunkását, vállalkozóját, politikusát és kézenfekvő módon még egy gender-szakos CEU-s növendéket is. Bizonyíték ugyan egyelőre nincs az elhangzott vádakra, de a történet kapcsán a széles világnyilvánosságban már majd minden ellenfele megszólalt a magyar kormánynak – Washingtontól Brüsszelig – és kórusban a legkülönfélébb jelzőket olvassák a fejére, hogy: autokrácia, diktatúra, posztkommunista maffiaállam, putyinizált jogállam és vérfagyasztó demokráciahalál.

Íme, a tények nélküli valóságépítés, politikai mítoszteremtés és ellenségképzés, melynek Magyarország az elszenvedője: újból a megtestesült Gonosz birodalma a földön, vagy legalábbis mindenné, ami nem demokrácia és demokratikus. Jó pár éve gondosan alakítgatott és építgetett narratíva ez, mely most újabb elemmel bővült, s melyet a magyar kormányerők ellenfelei gyártanak. Nyilván azért hangoztatják, mert arra számíthatnak, előbb vagy utóbb ez a ráolvasásos boszorkánymódszer a tények és források, bizonyítékok híján is, ha tudást nem is, de hitet – közvélekedést szülhet – már, ha elég sokszor ismételgetik.

Sokak fantáziáját megihlette a modern Pégaszosz hitrege, de így, bizonyítékok híján a történet kulcsa mégiscsak a rosszhiszemű feltevés, a rágalom marad. S miközben a modern demokráciákban eközben tömegipart építenek a megfigyelésre, meglehetősen képmutató megbélyegzés ez.

Pozsony János Csaba