Paranoia felsőfokon

Merev elutasításba ütközött a román politikusok részéről az RMDSZ, az MPP és az EMNP elnökeinek hétfői közös nyilatkozata, amelyben megerősítették az általuk képviselt közösség autonómiaigényét, párbeszédet szorgalmazva a témáról a román többségi társadalommal, írja az MTI.

Amint arról írtunk, Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, Biró Zsolt, az MPP elnöke és Szilágyi Zsolt, az EMNP elnöke hétfőn közös állásfoglalást írt alá, amelyben területi autonómiát kérnek Székelyföldnek, sajátos jogállást Partiumnak és kulturális autonómiát a romániai magyarság egészének. A tegnapi román lapok többsége Liviu Dragneát, a kormányzó PSD elnökének reagálását idézi, aki az autonómiát olyan elfogadhatatlan és alkotmányellenes követelésnek nevezte, amely nem lehet alku tárgya. Tág teret kapott a sajtóban Ludovic Orban ellenzéki pártvezető, a PNL elnöke merev nyilatkozata is, aki szintén az alkotmányra hivatkozva utasította el a magyar politikusok követelését.

A Maszol.ro hírportál a Traian Băsescu volt államfő által alapított PMP ügyvezető elnökét idézte. Eugen Tomac képviselő „felesleges feszültséget szító durva provokációnak” nevezte a magyar pártvezetők közös nyilatkozatát. Tomac szerint a román állam mindig megértéssel fordult a kisebbségek felé, a magyar vezetők azonban „kihívóan viselkednek, és a románok béketűrését tesztelik” a centenárium évében.

A PsNews.ro hírportálnak nyilatkozó Cosmin Gușă politikai elemző, a Realitatea hírtelevízió tulajdonosa úgy vélekedett: a magyar pártok tudatosan szítanak társadalmi feszültséget a centenárium évében, akcióikat pedig a budapesti kormány hangolja össze. Gușă úgy vélekedett: az eltérő politikai érdekeket követő, egymással szemben személyes ellenszenvet is tápláló erdélyi magyar pártvezetők sosem adtak volna ki közös állásfoglalást, ha azt nem Budapest írta volna elő számukra, beavatkozva ezáltal a román belpolitikába.

A Digi24 hírtelevízió által megszólaltatott Cristian Pîrvulescu politológus, a bukaresti politikatudományi kar tanára úgy vélekedett, hogy az erdélyi magyarok legitim követelése az autonómia, amelyre az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatban ígéretet is kaptak a románoktól. Csakhogy azokat az ígéreteket már az 1923-as román alkotmány hatálytalanította, egységes államként határozva meg Romániát, tehát ez az állami berendezkedés, amely megvalósíthatatlanná tesz minden autonómiaigényt, távolról sem „kommunista örökség” – érvelt a politológus.

Kifejtette: az RMDSZ tisztában van azzal, hogy szavazatai nélkül a szociálliberális kormánykoalíció a szenátusban már nem tud elfogadni sarkalatos törvényeket, ezért a 2018-as év amúgy is feszült belpolitikai légkörét a maximális engedmények kicsikarására akarja felhasználni, ha pedig teljes elutasításba ütközik, akkor legalább az Európai Néppárt kedvére tehet, amely nyilvános rosszallást fogalmazott meg amiatt, hogy egyik romániai tagszervezete (az RMDSZ) szavazataival segíti a szociálliberális kormányt.