Összehangolni a stratégiai célokat

A rendszerváltás utáni évtizedekben, a közelmúltban megtett (felső)oktatásfejlesztés mérföldköveinek számbavétele, a levont tanulságok, a jelen helyzet felmérése és jövőbe tekintő tervek egyaránt terítékre kerültek a teltházas beszélgetésen. Abban mindenki egyetértett, hogy a célok – a fiatalok itthon-maradása, boldogulása – közösek, és a sikerre elsősorban akkor van esély, ha az önkormányzat és minden érintett szereplő, oktatási intézmény egy irányba húzza a szekeret.

Sepsiszetgyörgyön kitapintható ez az együttműködés. Markó Bálint is elégedetten konstatálta, hogy helyi igényekkel kereste meg Antal Árpád polgármester, és a BBTE keresi a válaszokat, hogy – túl a formális képzéseken – válaszoljon a regionális igényekre, akár kisebb csoport, cég számára is megszervezendő rövid távú tanulmányi lehetőségekkel. Remélhetőleg ilyen formában már idén indul Szentgyörgyön az informatikai képzés – harangozta be. A továbbiakban pedig „ki kell találni azokat az igényeket, amik még nincsenek, de lesznek.”

Ma a Sapientia 2000 hallgatójából sokan nem tanulnának egyetemen, ha nem fedték volna le képzési kínálatukkal a román egyetemekről hiányzó szakokat, vélekedett Tonk Márton. A háromszéki megyeközpontban már meggyökeresedett az agrárképzés, az erdőmérnöki szak, a képzőművészeti szakot még segíti a Pécsi Tudományegyetem, de ahogy kiépül az oktatói gárda, önálló szakként akkreditáltatja a Sapientia. Jó hírként először osztotta meg a jelenlevőkkel, hogy a felsőoktatás minőségéért felelős bizottság (ARACIS) jóváhagyta a szentgyörgyi sport- és edzőszakot, amelyet idén még nem, de jövőre 25 hellyel biztosan beindítanak, és év végére vélhetően minden sínen lesz, hogy önálló karként működjön a szentgyörgyi Sapientia-központ.

– Inspiráló, mennyi fejlesztés történt helyileg a felsőoktatásban – hangsúlyozta Constantinovis Milán, s ez szerinte nagyon jó, mert az MCC tehetséggondozása akkor tud hatékony lenni, ha színvonalas az iskolai oktatás. – Szeretnénk a helyi igényekre még pontosabban válaszolni, nem dobozos terméket szállítunk – mondta, ugyanakkor a helyi társadalomnak, pedagógusoknak, szülőknek programokat szervezni, de több nemzetközi kapcsolat kiépítését, az intenzívebb tudástranszfert, posztgraduális képzések megteremtését és a megfelelő ingatlanok megszerzését is fontosnak tartja, nemkülönben a szórványban való feladatvállalást.

Antal Árpád is a pályázatok lehívásában és a vállalatfejlesztésben való szintlépést, az intézmények kibontakozásának a segítését, a hozzáadott érték teremtését jelölte meg további célként, mert úgy véli, a tudásgyarapítás olykor elkelne a helyi önkormányzati vezetőknek és a Székelyföld vagyonát (erdőket, szántókat, legelőket) kezelő gazdáknak is.