Orosz nagykövet: Oroszországnak nincsenek ellenséges szándékai Romániával szemben

"Oroszországnak nincsenek barátságtalan, agresszív, ellenséges szándékai Romániával szemben, mert abban hisz, hogy két egymás mellett lévő ország a jó szomszédság szabályai szerint kell hogy alakítsa viszonyát" - mondta a diplomata.

Kuzmint arról kérdezték, hogy célponttá válhat-e Románia, amely amerikai rakétarendszernek ad otthont Deveseluban, miután az Amerikai Egyesült Államok és Oroszország is bejelentette, hogy visszalép a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló szerződésből (INF).

A diplomata szerint "pillanatnyilag semmi sem változik" katonai szempontból, de úgy értékelte, hogy az amerikai rakétaelhárító rendszer Oroszország ellen irányul.

"Az amerikaiak több mint egy évtizedet arról beszéltek, hogy az ők stratégiai rakétaelhárító rendszere nem Oroszország ellen irányul, de legutóbb, amikor az űrfegyverkezésről volt szó, elismerték, hogy mégiscsak ez a cél" - mondta Kuzmin.

Az orosz védelmi minisztérium azt javasolta csütörtökön az Egyesült Államoknak, hogy semmisítse meg a Romániába telepített Mk-41 típusú függőleges rakétaindító rendszereket, amelyek megszegnék a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló szerződést - jelentette be a TASS által idézett Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz katonai tárca szóvivője.

A múlt hónapban Washington, amely az INF szerződés megszegésével vádolja Moszkvát, felszólította Oroszországot, hogy hatvan napos határidővel, ellenőrizhető módon semmisítse meg az új, nukleáris töltetek szállítására alkalmas, Novator 9M729 cirkáló-rakétáit, ellenkező esetben, február 2-án beindítják a szerződésből való visszalépés folyamatát.

Moszkva elutasítja a vádakat és azt állítja, hogy a cirkáló-rakétarendszer hatótávolsága 480 kilométer, tehát beilleszkedik az INF szerződésbe. Ugyanakkor azzal vádolja az Egyesült Államokat, hogy a Romániába telepített rakétarendszer, amelyet később Lengyelországba is felszerelnek, megszegi az INF szerződést.

Az amerikai-orosz tárgyalások nem vezettek eredményre, és Mike Pompeo amerikai külügyminiszter múlt pénteken bejelentette, hogy az USA visszalép az Oroszországgal 1987-ben kötött szerződésből.

Válaszképpen, másnap, Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy Oroszország is felfüggeszti részvételét az INF szerződésben, és megtiltotta a védelmi és külügyminiszterének, hogy párbeszédbe kezdjenek az amerikai féllel, mindaddig, amíg 'partnereink elég érettségről tesznek tanúbizonyságot ahhoz, hogy egyenlő felek közötti tárgyalások kezdődhessenek'.

A közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló szerződés, amelyet 1987-ben, Washingtonban írt alá Ronald Reagan volt amerikai elnök és Mihail Gorbacsov volt szovjet vezető, megtiltja az USA-nak és Oroszországnak, hogy 500 és 5500 kilométer közötti hatótávolságú rakétákat birtokoljanak. A két fél visszalépése a szerződésből hivatalosan hat hónap múlva lép életbe.

A deveselui rakétapajzs kizárólag védelmi célokat szolgál - jelentette ki csütörtök este Teodor Meleşcanu külügyminiszter.

"Mindenki tudja, és mi is minden alkalommal hangsúlyoztuk, hogy a deveselui rakétabázis kizárólag védelmi célokat szolgál ballisztikus rakéták ellen. Konvencionális rakéták, amelyek semmiképpen sem hordoznak nukleáris robbanófejet. (...) Ez a rakétabázis semmiféle problémát nem okozhat Oroszországnak. Kizárólag védelmi célokat szolgál egy esetleges rakétatámadás esetén, akárhonnan is jöjjön ez" - nyilatkozta Meleşcanu telefonon az Antena 3 televíziónak.

Véleménye szerint ezzel az akcióval Oroszország saját fegyverkezési politikáját igyekszik megindokolni.

"Ezzel Oroszország azt akarja leplezni, hogy valós veszélyt jelentő hiperszonikus rakétáival, amelyek elérik Közép-Európát és Németországot is, (...) megszegi a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló szerződést" - fejtette ki a román diplomácia vezetője, aki azt mondta: megfontolja, hogy berendelje-e külügyminisztériumba a bukaresti orosz nagykövetet.

(Agerpres)