Orbán Moszkvában: nincs olyan európai vezető, aki konfliktust akarna Oroszországgal

A kormányfő Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a Kremlben folytatott több mint ötórás megbeszélését követően kiemelte: mindez különösen igaz a közép-európaiakra. "Mi úgy értelmezzük a történelmet, hogy amikor a Kelet és a Nyugat között konfliktus jött létre, akkor Közép-Európa mindig rajtavesztett" - fogalmazott.

Közölte: a hidegháború évei "számunkra komoly keserűséget és sok szenvedést jelentettek", ezért a magyarok és a közép-európaiak általában is abban érdekeltek, hogy a feszültséget Kelet és Nyugat között csökkentsék és mindent megtegyenek annak érdekében, hogy a feszültség alábbhagyjon, és nehogy visszatérjen a hidegháború.

A miniszterelnök hangsúlyozta: ehhez tárgyalásokra és párbeszédre van szükség, és üdvözlendő, hogy "Oroszország és a nyugati szövetségeseink között zajlik a párbeszéd". Amit "mi tudunk ajánlani, az a magyar modell": Magyarország tagja a NATO-nak és az Európai Uniónak, közben pedig kiváló kapcsolatokat ápol Oroszországgal - magyarázta. Hozzátette: ehhez kölcsönös tiszteletre van szükség.

Orbán Viktor kijelentette: a helyzet komoly, a különbségek is jelentősek, ugyanis az orosz biztonsági igények - amelyeket már mindenki ismer - és a NATO-tagállamok készsége, hogy ezeket teljesítsék, messze vannak egymástól. A távolság ugyanakkor nem áthidalhatatlan, lehetséges olyan megállapodást kötni, amely garantálja a békét, garantálja Oroszország biztonságát és elfogadható a NATO-tagállamok számára. Hozzátette: bízik abban, hogy a következő napokban és hetekben a tárgyalásokon ezt a megállapodást el is fogják érni.

Kérdésre válaszolva Orbán Viktor arra is kitért, hogy az orosz gazdaság jól viselte azokat a szankciókat, amelyekkel sújtották. Úgy vélte, hogy a szankciós politika sikertelen, kudarcra ítélt eszköz. Magyarország számára például nagyobb kárt okoz, mint Oroszországnak, mert Moszkva olyan területeken épített ki importkiváltó kapacitásokat, amelyekre korábban Magyarország szállított, így hazánk piacokat vesztett. De több más uniós nyugati ország is veszített ugyanilyen okból.

Vlagyimir Putyin megismételte, hogy Moszkva figyelmesen tanulmányozza az Egyesült Államok és a NATO által a biztonsági igényeire küldött válaszokat, de már most nyilvánvaló, hogy az orosz aggályokat a felek figyelmen kívül hagyták. A biztonság oszthatatlansága azt is kimondja, hogy senki sem erősítheti a biztonságát mások rovására - szögezte le.

Putyin úgy fogalmazott: a NATO becsapta Oroszországot, hiszen már korábban kapott ígéretet arra, hogy nem terjeszkedik tovább keletre. Másfelől miközben Moszkva az ellenkezőjét kérte, az Egyesült Államok felmondta a rakétaelhárítással kapcsolatos szerződést, és "hamarosan ott lesznek Romániában és Lengyelországban is", ráadásul ezek csapásmérő eszközök is lehetnek, nem csupán elhárítók.

A NATO-nak nem kötelező új tagokat felvennie, tehát ebben a kérdésben szem előtt tarthatná a folyamat többi résztvevőjének, így Oroszországnak az érdekeit is - fejtette ki. Mint mondta, Ukrajna nyíltan megfogalmazta, hogy a Krímet akár katonai eszközökkel is vissza szeretné szerezni, "képzeljük el, mi történne, ha NATO-tag lenne".

Figyelembe kell venni minden fél érdekét, csak így lehet elkerülni, hogy a helyzet végkimenetele ne negatív legyen - mondta Putyin.
Egyetértett azzal, hogy beszélni kell a megoldásról, de hozzátette: ő maga egyelőre "nem áll készen" arra, hogy felvázolja, mi lesz a megoldás.

(MTI)