Órákkal a halál után élesztették újjá sertések agyát

A sikeres kísérlet reményt adhat a stroke és az agysérülések kezelésében, egyúttal a halál eddigi definíciójáról is felvet kérdéseket. Az alapvető sejtaktivitás helyreállítása órákkal a halál után fokozza a vitát arról, hogy mikor kell az emberi szerveket eltávolítani átültetés céljából – figyelmeztetnek tudósok.

A levágott disznók agya semmit sem érzékelt, és az állat nem is nyerte vissza tudatát. „Orvosi értelemben ez nem élő agy” – jelentette ki Nenad Sestan, a Yale Orvosi Egyetemen tudósa, a Nature nemzetközi tudományos folyóirat csütörtöki számában megjelent tanulmány egyik szerzője. A kutatók azt is leszögezték, hogy nem is állt szándékukban megkísérelni a levágott fejű disznók tudatát újraéleszteni.

A kutatás mégis egy sor bioetikai kérdést hozott felszínre, köztük az agyhalál definíciójának problémáját, és azokat a lehetséges következményeket, amelyek a szervadományozással kapcsolatos előírásokat érintik – meddig próbálják menteni a páciens életét, és mikortól mentik szerveit mások számára. A különböző országok között megoszlik a vélemény, hogy mi az, ami erkölcsileg és jogilag elfogadható. A kutatás eredményei a szerzők szerint nem hoztak kézzelfogható klinikai áttörést az emberek számára.

Ugyanakkor az agyhalállal kapcsolatos, régóta érvényben lévő alapvető meghatározásokat sikerült cáfolniuk, köztük azt is, hogy a létfontosságú sejtaktivitás visszafordíthatatlanul megszűnik másodpercekkel, percekkel az után, hogy a sejtek oxigén- és vérellátása megszűnik. Felvetődött a lehetőség, hogy a kutatók megmenthetik az agyat, akkor is ha a szív és a tüdő már leállt. A technológia fejlődésével a betegek esélyt kaphatnak agyuk újraélesztésére ahelyett, hogy szervdonorokká válnának. Idővel elérkezhetünk arra pontra, hogy az előbbi esetből legyen több.

A Yale kutatói 32 vágóhídon levágott sertés fejét használták a kísérletben. A tanulmány szerint a sertések agyába négy órával a fej levágása után pumpáltak speciális művért. Az agy nem mutatott elektromos aktivitást, de hatórás pumpálás után a tudósok megállapították, hogy az agy bizonyos területén a beavatkozás hatására újra életre keltek a sejtek, míg a nem kezelt agysejtek pusztulásnak indultak.

Amikor kiemelték a neuronokat a kezelt agyból, és elektromosan stimulálták azokat, a sejtek életet jeleztek. Kiderült, hogy az agy sejtjei felvették a vércukrot és az oxigént, valamint szén-dioxidot termeltek, és ezek szintén mind a működés jelei. Ezen túl a véredényeket tágító gyógyszerre is reagáltak a kezelt agy véredényei. A kutatók most azt vizsgálják, hogy ha hat óránál tovább kezelik az agyat, vajon fenn tudják-e tartani a megfigyelt sejtműködést.

(MTI)