Ön is szerkesztheti a Wikipédiát!

A magas matematikát az egyetemi katedrán hagyván, dr. Kása Zoltán, a Sapientia EMTE matematika-informatika tanszékének professzora november 6-án a számítógépről, Wikipédiáról és Face­book­ról tartott kurzust az Ezüst Akadémia hallgatóinak Mi fán terem a számítógép? Kell-e nekünk az internet? címmel.

Ez is egy „első” tapasztalat volt számára: még soha templomban nem tartott előadást, vallotta be a professzor, majd áttért a számítógép történetére. Így megtudhattuk, hogy ugyan nem számítógépet, de annak ősét, a mechanikus számológépet már a XVII. század elején feltalálta Blaise Pascal, illetve már fiatalabb kortársa, Wilhelm Schickard jegyzeteiben is találtak egy leírást, amelynek alapján szintén működő, alapműveleteket végző gépet tudtak szerkeszteni.
Mai ismereteink szerint az elektronikus számítógép (tulajdonképpen még csak egy elektronikus-mechanikus szerkezet), az amerikai gyártmányú MARK 1 első példánya a II. világháború idején, 1944-ben készült el, majd 1946-ban született meg a Neumann János-féle ENIAC (digitális számítógép). Fontos állomást képezett a történetben a rendszerbe kapcsolt gépek, a hálózatok, illetve a ’80-as években a személyi számítógépek megjelenése. Az első elektronikus levelet (e-mail) 1971-ben úgy küldte el egymásnak két amerikai, hogy nem is jöttek rá, mekkora felfedezés ez.
Előadása második részében a bárki által szerkeszthető, tehát nyílt tartalmú internetes lexikon, a Wikipédia működését magyarázta el a professzor, aki maga is aktív használója annak. A wiki wiki hawaii nyelven fürgét, gyorsat jelent, innen az enciklopédia elnevezése, amelyben természetesen angol nyelven van a legtöbb (5.741.864) szócikk, magyarul ehhez képest 438.843, románul 389.158, de olyan egzotikus nyelveken, mint a seduano és a warray egymilliónál is több. „Igen aktív szerkesztőcsapat működhet a Fülöp-szigeteken, ahol ezeket a nyelveket beszélik”, vélte a professzor, aki ezek után részletesen taglalta a Wikipédia oldalain található lapfüleknél fellelhető funkciókat, a hallgatóságot azzal kecsegtetve, bárki hozzáteheti a maga tudását, javíthatja a szócikkek tartalmát, nyelvezetét, figyelheti az olvasottságot is.
Az előadó ugyan az előadás címében megfogalmazott kérdésre nem adott explicit választ, de abból, ahogy részletesen taglalta a Wikipédia aktív használatát, majd pedig a Facebook közösségi oldal funkcióit, kitetszett, lelkes használója az internet eme szolgáltatásainak, egyértelmű cselekvően igennel felelt tehát. (Egyetemi professzorként másként nem is tehetett volna.) Ám igazi kultúrtörténeti csemegét akkor tálalt, mikor Anavi Ádám költő (1909–2009) versében a világkönyvtár, vagyis az internet eszméjére rábukkant, s azt megosztotta a hallgatósággal, ahogy mi is most olvasóinkkal:
„Világkönyvtár! most már ő dönt a tegnap/ és holnap nagy vitáján/ mindent tud/ mindent helyettesít/ és tizenhét teremben/ betűrendben megszerkeszti/ Anavi Ádám/ ígért és elképzelt verseit/ mindent/ amit a világon máig írtak/ és írni fognak/ legyen az vers regény kiejtés-gyűjtemény/ vagy interplanetáris űrhajóknak közlekedési tervezet.”