Olvastam, továbbítom

Apró koromtól fanatikus olvasó vagyok, és megőriztem azt a szokásomat, hogy amint valami érdekesre bukkanok, rohanok valakivel megosztani. Ugye, Kis Béla elemista osztálytársam, ‘sze te is így rohantál hozzám gyermeteg felfedezéseiddel? Most mivel a barátaim a tengerparton és a hegyekben vannak, te vagy, kedves olvasó, a legközelebb, figyelj kegyesen és ámulj.

Ezt csak szó szerint idézhetem Suetonoius Caligula-életrajzából:

„Egy alkalommal azt kívánta, hogy egyik szenátort ízekre tépve láthassa; felbérelt tehát embereket, és azok, mikor a szenátor a Curiába belépett, hirtelen kiabálni kezdtek, hogy »a haza ellensége«; rárohantak, írószerszámaikkal összeszurkálták, és átadták a többieknek, hogy tépjék ízekre. Caius csak akkor elégítette ki étvágyát, mikor az áldozat tagjait, az utca porában végigvonszolt beleit halomba rakva maga előtt látta”. Az írószer, a stylus – utánanéztem – jókora kaparó, véső, szúró eszköz volt, agyagban, lágyabb fémben nyomot hagyó. Elgondolkodom, a mai sajtó sokszor nem hasonlóképpen egy valós vagy volt ellenség szétmarcangolására használtatik? És egy kérdés, amire válaszom nincs: hogyan tűrtek el egy néhány tízmilliós állam élén négy évig egy cégéres, gyilkos pszichopatát? Meg egy Nérót?

Íme, szemelvény egy 1668-as perből: „engem, minden igaz ok nélkül, igaz nemes asszonyt, a Colosvari piacon kurvának, boszorkánnak diffamált” Mit követel a sértett hölgyemény? „Nyelve az nyaka csigolyájára vonattassék érte”, de ha a bíróság nem így dönt, kártérítést igényel. Nem tudom, mi lett a vége, de volt olyan per, ahol a rágalmazó asszonyt „zsákba varrattak és a tóba suffocaltattak”. Brr.

Végül egy történet, amely, bevallom, megkönnyeztetett. 1950-ben a koreai háborúban egy falu a kommunisták kezébe került. A keresztény tanítót halálra ítélték, de mivel az egy árvaházat is működtetett, a tiszt a tanító 19 éves fiát lövette agyon, az apa szeme láttára. Három év múlva a tiszt a déliek fogságába került, és emberiség ellen elkövetett bűnökért halálra ítélték. A tanító – a perben az egyik sértett fél – arra kérte a bíróságot, adják az elítéltet a kezébe próbaidőre, hogy ő nevelje. Az agyonlőtt fia szobájában szállásolta el, és rejtély, mi történt közöttük, de a volt kommunista gyilkos ma keresztény lelkész.