Ez a félig publicisztikai, félig szépirodalmi műfaj a Székely Hírmondó napilapban vert gyökeret
2019. május 20., 00:152019. május 20., 00:15
Mi, erdélyi magyarok szinte száz esztendeje tudjuk, hogy Erdőelve Romániához való csatolása a nagyhatalmak kénye-kedve szerint történt, hiszen ők akarták, hogy a magyarok, mivel évszázadokon keresztül sok borsot törtek az orruk alá, bűnhődjenek. Kihasználták, hogy az akkor szapora románok számbeli fölénybe kerültek. De semmifajta történelmi jussa nem volt ehhez a vidékhez, mert sosem tartozott Romániához.
Manapság mind több román történész és politikus elismeri ezt, sőt hozzáteszik, ha a magyarok nemzetiségi ügyekben okosabbak, és nem elnyomóként lépnek fel akkoriban, nagyon sok román nem akart volna az elmaradt balkáni országba kerülni. Először a volt reformügyi miniszter, Ilie Şerbănescu mondta ezt ki, nyomatékosítva, még most is nagy különbség van a régi Regát két országa, Munténia és Moldova, valamint a csatolt Erdély között. Ezt egyébként már Iuliu Maniu felrótta a Károly királynak írt levelében, melyben arról szólt, hogy ők Regátot akarták Erdély szintjére emelni, de fordítva történt, az ókirályság húzta le e vidéket balkáni szintre. Ugyanakkor mindenütt elterjesztették a korrupciót és a gyenge munkamorált.
A történészek közül Lucian Boia hívta fel erre a figyelmet, mondván, súlyos következményei lesznek annak, ha az erdélyi és bánáti megyékben termelt értékek nem kis hányada a déli és keleti megyékbe kerül; ha ez így megy tovább, az erdélyiek ráunnak arra, hogy mások helyett dolgozzanak. Ezért lenne örvendetes, ha a túlzott központosítást leépítenék, a megtermelt pénz helyben maradna, és hagynák fejlődni Erdélyt.
A újságíró és szerkesztő Cristian Tudor Popescu egyenesen kijelenti, hogy nem a magyar autonómiától kell félni, hanem attól, hogy az erdélyi románok nem akarnak Bukarest elnyomása alatt élni. Ugyanis már most egyenként távoznak nyugatra, de megeshet, hogy az egész országrészt leválasztják, s Nyugathoz csatolják.
Már 1918-ban sokan egy Svájc típusú államszövetségben gondolkodtak, manapság is egyre többen beszélnek egy ilyen Erdélyről. C. T. Popescu szerint ez lehetséges, hiszen az első világháborúban győztes nagyhatalmak nem érzik jól magukat, Nagy-Britanniát a Brexit utáni széthúzás szaggatja, Franciaországban is mind nagyobb szavuk van a nemzetiségeknek, a létrehozott államocskák pedig alapjaikban remegnek.
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!