Normális többség

2018. július 31., 00:192018. július 31., 00:19

Kevesebb mint kétszáz személy tüntetett vasárnap Bukarestben a közigazgatási törvénykönyv elfogadása ellen. Ennyit sikerült több mint egyhetes kampánnyal kiállítaniuk a Hargita, Kovászna és Maros megyei Románok Civil Fórumának, hogy tiltakozzanak „a magyar nyelv hivatalossá tétele és az etnikai jellegű autonómia megvalósulása ellen”; ez utóbbi – szerintük – a kódex kihirdetésével azonnal létrejön.
Nem érdemes azzal foglalkozni, hogy a „több mint 40 román szervezetet képviselő civil fórum” tagjai hányan is vannak valójában. Mert három emberrel lehet egy civil szervezetet bejegyeztetni, és semmi sem tiltja, hogy egy személy több szervezetnek is tagja legyen, végül is joguk van hozzá. A román közpolitika erkölcsi normái szerint ahhoz is joguk van, hogy azt állítsák: kétszázezer románt képviselnek.
Arra sem érdemes időt vesztegetni, hogy bizonyítsuk: éppen olyan messze vagyunk az autonómiától a közigazgatási kódexszel, mint anélkül.
A tüntetők legnagyobb fájdalma az, hogy esetleg használni lehetne a magyar nyelvet a minisztériumi alárendeltségű közintézményekben. Milyen joguk csorbul vajon a román polgártársaknak attól, hogy más is használhatja anyanyelvét? Abban ugyan igazuk van, hogy az alkotmány azt írja, „Romániában a román a hivatalos nyelv”, de az alkotmány azt is írja, hogy „az állampolgárok kiváltságok és diszkrimináció nélkül egyenlők a törvény és a közigazgatások előtt”. Ebbe ne tartozna bele, hogy magyarul (is) kérvényezhessem, mondjuk, a telekkönyvi kivonatot? Vagy hogy a magasságos kormány földi helytartójának hivatalában tudjanak magyarul (is)?
Ja, hogy akkor előnye származhat valakinek, aki ismer egy másik nyelvet is? Az lehet. De 99 évvel a modern Románia dicsőséges megalapítása és 29 évvel a demokratikusnak nevezett forradalom után akár meg is szűnhetne az az állapot, amikor valakinek az a foglalkozása, hogy román. Ha azt nézzük, hogy hány ember ment el tüntetni, talán bízhatunk: a normális románok többségben vannak…